Mentális egészség témájú előadásokkal, családorvosi praxislátogatással várta résztvevőit az Európai Alapellátási Kutatási Hálózat kongresszusa.

A változókort erőteljes hormonális ingadozások, ezáltal szerteágazó tünetek jellemzik. A változókorban lévő páciens kezelése összetett feladat, ami a vérzészavarok, hangulatzavarok, vazomotoros és genitourinális tünetek, anyagcserezavarok kezelését foglalja magába. A változókorra jellemző testösszetétel és testsúly változások kedvezőtlen anyagcsere hatásokkal járnak, így a kardiovaszkuláris kockázat növekedésében is szerepet játszanak. Az időben megkezdett életmód- vagy szükség esetén gyógyszeres kezelés a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentésében is elengedhetetlen.

Az utóbbi évtizedekben jelentősen megjavult terápiás lehetőségek ellenére is a major depressziós betegeknek még mindig csak kisebb hányadát ismerik fel, és kevesen kapnak megfelelő kezelést.

Az agomelatin sajátos hatásmechanizmusának és az egyéb antidepresszáns hatóanyagokkal szemben is kedvezőnek bizonyuló mellékhatásprofiljának köszönhetően járulhat hozzá a depressziós betegek tüneteinek enyhítéséhez.

A sürgősségi osztályokon gyakran jelennek meg olyan páciensek, akiknél a tünettan alapján pszichiátriai betegség merül fel. A tüneti diagnózis és terápia helyett célszerű etiológiai alapú diagnózisra és lehetőség szerint oki kezelésre törekedni.

A stroke ellátása jelentős mértékben fejlődött az utóbbi évtizedekben. Az agyérkatasztrófát követő periódusban gyakran alakulhatnak ki neuropszichiátriai kórképek, ezek közül a poststroke-depresszió a leggyakoribb.

A Nature Human Behaviour folyóiratban jelent meg az a cikk, amelyben egy két országra kiterjedő kohorsz (összesen 4,7 millió személy) adatainak elemzésével vizsgálták a SARS-CoV-2 fertőzés és a későbbi káros neuropszichiátriai kimenetelek közötti rövid és hosszú távú összefüggéseket.

A mentális betegséggel élők ellátásában dolgozó szakemberek legnagyobb hazai tudományos seregszemléjének fókuszában a mentális jóllét és az életminőség áll.

A The British Medical Journal folyóiratban április 10-én jelentek meg a Pekingi Egyetemi Klinika klinikai vizsgálatának eredményei. A kutatók azt értékelték, hogy a szülés után adott alacsony dózisú eszketamin javítja-e a szülés utáni depressziót a szülés előtt már depresszióban szenvedő nőknél.

A változókorra jellemző testösszetétel-változás és hízás kedvezőtlen anyagcserehatásokkal jár, ami a kardiovaszkuláris kockázatot is növeli. Az időben megkezdett életmód- és szükség esetén gyógyszeres terápia a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentéséhez is elengedhetetlen.