Hogyan függ egészségünk őseink DNS-étől?
,A neandervölgyi DNS genomunkban betöltött szerepének kiderítése az egészségünk megértésében is segíthet, írja a Magyar Hírlap.
A neandervölgyiek és az emberek evolúciós történelmünk több pontján is kereszteződtek. Ezeknek az ősi kölcsönhatásoknak a nyomai ma is ott vannak a génjeinkben. Az ősi találkozások nyomot hagytak a ma élő emberek milliárdjainak genetikai kódjában. A megmaradt gének kisebb-nagyobb mértékben befolyásolnak bennünket, a megjelenésünktől kezdve a betegségek kockázatáig.
„A genomunk néhány helyén inkább neandervölgyiek vagyunk, mint emberek” – mondta Joshua Akey, a Princeton Egyetem integratív genomika professzora a Live Science-nek. Eleinte a modern emberek egész kromoszómákat örököltek a neandervölgyiektől, mondta Sriram Sankararaman, a UCLA informatika, humángenetika és számítógépes orvostudomány professzora. Nemzedékről nemzedékre azonban a genetikai rekombinációnak nevezett folyamat révén ezek a DNS-szakaszok felbomlottak és átrendeződtek. Néhány neandervölgyi DNS segített a modern embereknek a túlélésben és a szaporodásban, és így megmaradt a genomjainkban. Napjainkban a neandervölgyi DNS az Afrikán kívüli emberek genomjának átlagosan két százalékát foglalja el. A jótékony tulajdonságokat kódoló neandervölgyi DNS gyakorisága azonban a genom egyes régióiban akár 80 százalék is lehet – mondta Akey.
A neandervölgyiekben a fizikai tulajdonságokat, például a bőrszínt szabályozó gének még mindig jelen vannak egyes mai emberekben.A 9-es kromoszómán található, a bőrszínt befolyásoló neandervölgyi génváltozatot ma az európaiak 70 százaléka hordozza. Egy másik neandervölgyi génváltozat, amely a legtöbb kelet-ázsiaiban megtalálható, a keratinocitákat szabályozza, amelyek a melanin nevű sötét pigment segítségével védik a bőrt az ultraibolya sugárzás ellen. A neandervölgyi génváltozatok a modern embereknél a leégés nagyobb kockázatával is összefüggésbe hozhatók. Hasonlóképpen, az európaiak mintegy 66 százaléka hordoz egy neandervölgyi allélt, amely a gyermekkori leégés és a gyenge barnulási képesség fokozott kockázatához kapcsolódik.
Őseinknek alkalmazkodniuk kellett a hidegebb eurázsiai időjáráshoz. Ennek érdekében olyan neandervölgyi géneket sajátíthattak el, amelyek befolyásolták az arcformát. Egy 2023-as tanulmányban felfedezték, hogy a modern ember a neandervölgyiektől örökölte a magas orrú géneket. A magasabb orr lehetővé tehette, hogy több hideg levegő melegedjen testhőmérsékletűre az orrban, mielőtt a tüdőbe jutna.
A neandervölgyi DNS segíthetett a H. sapiensnek is alkalmazkodni az északi szélességi fokokon a nappal és az éjszaka hosszában mutatkozó nagyobb különbségekhez.
Az erősen megőrzött neandervölgyi gének közül sok az immunrendszer működéséhez kötődik.
A neandervölgyi géneket összefüggésbe hozták a hangulatzavarokkal, például a depresszióval, és olyan agyi jelátviteli útvonalakkal, amelyek miatt az emberek nagyobb valószínűséggel válnak nikotinfüggővé. 2016-ban a tudósok felfedezték, hogy azok a neandervölgyi gének, amelyek a kórokozók elleni küzdelemre aktiválják az immunrendszert, allergiás betegségekre is hajlamosíthatják az embereket. A neandervölgyi géneket összefüggésbe hozták autoimmun betegségekkel, például a Graves-kórral, a reumás ízületi gyulladással, sőt a „Viking-kór”-ral is, amelyben egy vagy több ujj meghajlik vagy lefagy.
A teljes információt ITT olvashatja