Ördögi kör jellemzi a házi gyermekorvosi rendszert Magyarországon Póta György házi gyermekorvos szerint, akit a Szabad Európa kérdezett.

A digitalizáció új dimenziókat nyithat a betegellátásban és a diagnosztikában, amiben a robbanásszerűen terjedő okoseszközök és innovatív adatelemző megoldások is segítenek.

Átlagosan 890 gyermeket látnak el egy-egy hazai házi gyermekorvosi praxisban, amelyek harmadában már nyugdíjas gyógyító rendel.

Minden klinikai szakterület számára elengedhetetlen, hogy legyen egy olyan, folyamatosan megújuló és mindig aktuális dokumentuma, mely pontosan meghatározza a szakterület szakorvosainak kötelezően elvégzendő és elvégezhető szakmai tevékenységének körét, szabályozza a szakterület szakmai kapcsolatrendszerét.

A K&H idén is 20 millió forinttal támogatja a korszerű gyógyítást: a gyermekegészségügyi intézmények április 15-ig pályázathatnak innovatív műszerekre.

Eszközbeszerzésről, alapellátási ügyeletről, járványokról, az energiaitalok hatásairól valamint egy új edukációs programról is szó esett a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) keddi háttérbeszélgetésén.

22 milliárd forintot fordíthatott a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok eszközellátásának javítására.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felmérése szerint a körzetek 12,8 százalékában nincs állandó orvos, írja a Péncentrum.

Januártól 81 kórház gazdálkodását veszi át a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár pedig forrásátcsoportosítást tervez a fekvő- és járóbeteg-szakellátás kasszáiban. Mindeközben az ágazatvezetés idei bizonyítványa nem sikerült túl fényesre az elemzők szerint.

November végén választott új vezetőséget a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amelynek elnökségében titkárként kapott helyet Keczéry Attila zuglói háziorvos, aki – édesapja nyomdokaiba lépve – 1998-ban választotta ezt a hivatást.