Oltásháború a bíróságon – túlterheléses támadás az oltási rendszer ellen

Nemcsak a gyermekek átoltottságát, hanem az oltóorvosok szakmai és személyes biztonságát is veszélyezteti az oltásellenesség terjedése – hívta fel a figyelmet Bogdányi Katalin, a Normafa úti gyermekorvosi rendelő házi gyermekorvosa. A rendelőkben mindennapossá vált bizalmatlanság és a félrevezető információk terjedése mellett egyre nagyobb problémát jelentenek az oltások miatt indított jogi eljárások, az orvosokat érő fenyegetések és zaklatások. A példák között említett olyan esetet, amikor egy gyermekorvos öt és fél évvel korábban beadott oltás miatt kapott ügyvédi felszólítást, egy másik kollégának pedig 400 ezer forintról és az eljárási költségekről szóló közjegyzői fizetési meghagyás érkezett.

Egyedül ülök az asztalnál és remegve nyitom ki a borítékot, hogy mi jön – érzékeltette a gyermekorvos, hogy a praxisokban dolgozó kollégák mennyire magukra maradnak ezekben a helyzetekben, hiszen nincsen mögöttük olyan intézményi és jogi háttér, mint ami a kórházi orvosokat támogatja.

Rekordot döntött az oltásmentesítési perek száma

Nem hozta meg a várt eredményt, sőt, az orvosok számára újabb nehézségeket teremtett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által szorgalmazott, 2026. március 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás – jelentette ki Nemes Dénes, a Márton és Társa Ügyvédi Iroda ügyvédje, aki jogi eljárások szaporodását számokkal is alátámasztotta.

A jogalkotó célja az volt, hogy megszüntesse a kezelőorvosok és a klinikai védőoltási szaktanácsadók ellen az oltásmentesítési szakvélemények miatt indított önálló polgári pereket, és mérsékelje az eljárások számát – magyarázta az ügyvéd. – A módosítás értelmében az orvosi szakvélemény, illetve annak kiadásának megtagadása kizárólag a mentesítési eljárásban hozott hatósági döntés elleni közigazgatási perben vitatható, az ilyen ügyekben pedig kizárólag a Fővárosi Törvényszék járhat el.

Azonban az új szabályozás éppen ellentétes hatást váltott ki – vélte Nemes Dénes. – Míg korábban a polgári bíróságok rendre elutasították az oltásellenes szülők orvosi szakvéleményekkel szembeni kereseteit, a közigazgatási perekben az orvosok immár másod- vagy harmadrendű alperesként is megjelenhetnek, akár akkor is, ha nem adtak ki mentesítést támogató szakvéleményt. Ráadásul a mentesítés indokolatlanságát a korábbi gyakorlattal ellentétben részletesen, írásban is meg kell indokolniuk.

A márciusi jogszabály-módosítás nyomán a közigazgatási mentesítési eljárásban a szakvélemény kiadásának megtagadását is indokolni kell, az elutasító álláspontot tehát nem lehet egyszerű hallgatással kifejezni – magyarázta az ügyvéd, hozzátéve ugyanakkor, hogy az orvosnak címzett ügyvédi felszólítás önmagában még nem jelent közigazgatási eljárást, így az abban megjelölt határidő nem válik automatikusan kötelezővé.

A fenyegető hangvételű, büntetőjogi felelősségre hivatkozó levelekre az orvosok lehetőleg jogi képviselőjük közreműködésével válaszoljanak, és ne írjanak alá ilyen tartalmú nyilatkozatokat – javasolta.

2026 első félévében 1122 oltásmentesítési eljárás indult, amelyek közül 343 közigazgatási perré alakult – ismertette a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól (NNGYK) származó adatokat, összevetve azokat a korábbi évekkel. 2025-ben 252, 2024-ben 98, 2021-ben pedig mindössze három ilyen per indult. – Vagyis az idei év első hat hónapjában már több per keletkezett, mint a teljes előző évben – összegezte az ügyvéd, aki szerint a perek egyetlen bíróságra történő koncentrálása szintén súlyos fennakadásokat okozott, mert a Fővárosi Törvényszéken mintegy húsz bíróra hárult a több száz ügy elbírálása.

A lefogás tilos, de a kötelezettség megmarad

A szülő személyes jelenléte nem feltétele a jogszabályban előírt kötelező szűrések és oltások beadásának – szögezte le Nemes Dénes. A szülő együttműködési kötelezettsége ugyanakkor fennáll, és egy alá nem írt vagy vissza nem küldött nyilatkozat önmagában nem szünteti meg a gyermek oltási kötelezettségét. Az ügyvéd szerint a védőnőnek a jogszabály szerinti tájékoztatási feladatát kell teljesítenie, az oltás elmaradását pedig dokumentálnia és szükség esetén jeleznie kell az illetékes hatóságoknak. Ezt követően indulhat meg az oltásra kötelezés, illetve a gyermekvédelmi jelzőrendszer belépése. A gyermekkel szembeni fizikai kényszer, lefogás alkalmazása azonban nem megengedett – hívta fel a figyelmet az ügyvéd.

Az oltások elmaradásának jogkövetkezményeiről szólva Nemes Dénes elmondta, hogy Magyarországon a 2016-os ombudsmani állásfoglalás nyomán a kötelező védőoltások hiánya önmagában nem alapozza meg a gyermek óvodai közösségből történő kizárását. Nyugat-Európában ugyanakkor országonként eltérő a szabályozás: számos államban vannak kötelező védőoltások, és több országban a bölcsődei, óvodai közösségbe kerülés feltételéül is szabhatják azok felvételét. Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának Vavřička-ítélete is megerősítette: a kötelező gyermekkori védőoltások előírása és az óvodai hozzáférés ehhez kapcsolódó korlátozása összeegyeztethető az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

Hozzáférhetővé válnak az oltási adatok az EU-ban

A több országban élő, gyakran költöző családok gyermekei könnyen kicsúszhatnak az oltási rendből, és olykor nehéz pontosan megállapítani, mely védőoltásokat kapták már meg – világított rá egy másik nehézségre Bogdányi Katalin, a nemzetközi oltási nyilvántartás szükségességét hangsúlyozva. Erre a felvetésre reagált Kulja András európai parlamenti képviselő, az ENVI bizottság alelnöke, aki az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) létrehozását említette. A 2024 áprilisában elfogadott és azóta hatályba lépett uniós szabályozás fokozatosan lehetővé teszi a tagállamok egészségügyi informatikai rendszerei közötti adatcserét, amelynek részeként az oltási adatok is hozzáférhetővé válhatnak a határokon átnyúló betegellátásban.

Míg Bogdányi Katalin az oltásellenesség visszaszorításában a hiteles, következetes és a tévhitekre gyorsan reagáló kommunikáció jelentőségét emelte ki, Kulja András a megelőzési paradoxonra hívta fel a figyelmet.

Éppen a védőoltások sikerének következtében tűntek el a mindennapokból azok a betegségek, amelyek veszélyeit ezért egyre nehezebb érzékeltetni – mondta a képviselő, aki szerint az oltásellenes tévhitekkel szemben tudatos bizalomépítésre és különböző társadalmi csoportokat megszólítani képes egészségkommunikátorokra van szükség.

Túlterheléses támadás alatt a rendszer

Az oltásellenes mozgalmak tudatosan használják az eljárásokat az ellátórendszer túlterhelésére – szögezte le Nemes Dénes, aki találkozott olyan iskolaorvosokkal, akik a harmadik-negyedik per után feladták a küzdelmet.

Különösen nehéz annak a mindössze hét klinikai védőoltási szaktanácsadónak a helyzete, akik országosan ellátják ezt a feladatkört, közülük csak ketten adnak ki oltásmentesítéshez kapcsolódó szakvéleményeket. A szakemberek mögül ráadásul sok esetben hiányzik a megfelelő intézményi háttér és a jogi támogatás.

Az oltásellenesek érdemben továbbra sem nyertek pert – hangsúlyozta az ügyvéd, hozzátéve, hogy közigazgatási eljárásban ugyan előfordulhat, hogy egy hatósági döntést eljárási hiba miatt megsemmisítenek és új eljárást rendelnek el, ez azonban nem jelenti az oltás alóli mentesítés jogosságának elismerését. A perek tömeges indítása ennek ellenére szerinte alkalmas arra, hogy jelentős terhet rójon a hatóságokra és az orvosokra egyaránt.

Megoldás lehet a kötelező MOK-tagság

Az oltásmentesítési eljárások következő jelentős vitaforrásává válhatnak azok a mentesítési szakvélemények, amelyeket az oltásellenes szülők olyan orvosoktól szereznek be, akiknek a gyermekellátási jogosultsága, illetve a szakvélemény kiadására való illetékessége megkérdőjelezhető – vázolta a legújabb támadási pontotNemes Dénes.

Ennek visszaszorítására jelent megoldást a MOK korábbi jogosítványainak visszaállítása és a kötelező kamarai tagság újbóli bevezetése – mutatott rá. Az októberben elfogadott szabályozás alapján az orvosetikai eljárások ismét a kamara hatáskörébe kerülnek, és a tagság az orvosi tevékenység végzésének feltétele lesz. Az ügyvéd szerint ez lehetőséget teremthet arra, hogy a szakmai szabályokat súlyosan megsértő orvosokkal szemben érdemi szankciókat alkalmazzanak, végső esetben akár kamarai kizárást is.

Ha viszont kizárják ezeket az orvosokat a kamarából, többé nemhogy szakvéleményt nem adhatnak, hanem onnantól kezdve kuruzslókká válnak – fogalmazott Nemes Dénes.