Az elhízást egyre gyakrabban írják le krónikus betegségként, a mindennapi gyakorlatban azonban sok nő, aki gyógyszeres kezelés mellett dönt, továbbra is ítélkezéssel szembesül a környezetében, és gyakran saját szégyenérzete is nehezíti a terápiás folyamatot.
Szakemberként azt tartom legfontosabbnak, hogy a bizonyítottan hatásos és hatékony újdonságok minél előbb elérhetővé váljanak a betegek számára itthon is – mondta lapunknak Furka Andrea, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Onkológiai Klinikájának adjunktusa.
Amerikai kutatók megállapítása szerint a mediterrán étrend kedvező hatásai részben olyan apró, mitokondriális eredetű fehérjéknek köszönhetők, amelyek eddig rejtve maradtak a tudomány elől.
A Parkinson-kórban szenvedő betegek kb. 14-40%-ában észlelhetőek az impulzus kontroll zavar (ICD) tünetei. Ezen tünetek szűrése, felismerése a gondozó neurológus számára kiemelt jelentőségű, hiszen az érintett egyén mind saját magára, mind a környezetére veszélyt jelenthet. Az ICD kialakulásának legfontosabb rizikófaktorai a férfi nem, a korai betegségkezdet, a fiatal életkor, valamint a dopamin agonista gyógyszerek szedése. Az ICD kezelése kapcsán elsődleges a dopamin agonista gyógyszer fokozatos dóziscsökkentése, lehetőség szerint elhagyása.
A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].
A Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató kezdeményezésére létrejött Frontiers Foundation tervei alapján világszínvonalú kutatóközpont jön létre Magyarországon.