Roska Botond is csatlakozik az Élvonal Alapítványhoz

Hankó Balázs hangsúlyozta: a tudást és a tehetséget azért kaptuk, hogy másokat szolgáljunk vele. Hozzátette, arra tettek esküt, hogy a magyar tudományt és tudást ismét világszintre emeljék. Ennek jegyében indult útjára az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány Krausz Ferenc vezetésével, amelynek célja 75 tehetséges magyar kutató hazahívása, valamint olyan fiatalok bevonása, akik a természettudományok területén a jövő meghatározó szereplői lehetnek.

Hankó Balázs kiemelt célnak nevezte a magyar tudomány világszintre emelését és a tehetségek hazahívását. Felidézte: 2024 őszén Endrődi Gergely csatlakozott az alapítványhoz, most pedig Roska Botond is bekapcsolódik a munkába.

A miniszter közölte: céljuk, hogy 2030-ra Magyarország Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön, és a tudomány valós megoldásokat adjon a társadalom, a gazdaság és a környezet legfontosabb kérdéseire. Kiemelte: az elmúlt években megújult az egyetemi infrastruktúra, az alapítvány pedig a legkiválóbb kutatóknak megfelelő kutatási környezetet biztosít. Ennek érdekében megújították a doktori képzést, növelték a kutatási forrásokat, valamint elindították a HU-rizont programot, amelynek révén a magyar egyetemek olyan intézményekkel működhetnek együtt, mint az Oxford, a Yale vagy a Cambridge.

Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató kiemelte: Magyarország nyersanyaga a tehetség, erőforrása pedig a tudás. Mint mondta, az ország mindig bővelkedett tehetségben, ugyanakkor ezek gyakran külföldön válnak meghatározóvá és hosszú távon is ott működnek. Az Élvonal Alapítvány küldetése, hogy ezt a folyamatot visszafordítsa.

Krausz Ferenc Roska Botond csatlakozását a kezdeményezés egyik mérföldkövének nevezte, hasonló jelentőségűnek, mint amikor március 31-én letették az alapkövet a budapesti Infoparkban. Krausz Ferenc közölte: a Magyarországra érkező világhírű kutatók nem adják fel külföldi állásukat, így az alapítvány szoros kapcsolatba kerül vezető nemzetközi kutatóintézetekkel, és ezen a hálózaton keresztül segíti a tehetségek pályájának alakulását.

Budapest, 2026. április 2. Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Wolf-díjas Roska Botond neurobiológus, látáskutató és Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter (b-j) Roska Botond az Élvonal Alapítványhoz történt csatlakozását bejelentő sajtótájékoztatón a Kulturális és Innovációs Minisztériumban 2026. április 2-án. MTI/Hegedüs Róbert

Krausz Ferenc ismertetése szerint Roska Botond világhírű matematikus-neurobiológus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetemen szerzett diplomát, majd a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-n folytatott doktori tanulmányokat. A PhD megszerzését követően Svájcban kezdett dolgozni, ahol interdiszciplináris kutatócsoportot hozott létre a látórendszer komplex vizsgálatára.

Kiemelte: a látás helyreállítását célzó genetikai kutatásai elismeréseként 2020-ban elnyerte a Körber Alapítvány Körber Európai Tudományos Díját, 2024-ben pedig a látás megmentéséért és a vak emberek látásának helyreállításáért Wolf-díjjal tüntették ki. 

Roska Botond elmondta: a Frontiers Foundation különleges lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország tudományos teljesítményét magasabb szintre emelje, és Európából, az Egyesült Államokból vagy Kínából is idevonzza a fiatal tehetségeket.

Budapest, 2026. április 2. Roska Botond magyar neurobiológus, Wolf-díjas látáskutató beszédet mond az Élvonal Alapítványhoz történt csatlakozását bejelentő sajtótájékoztatón a Kulturális és Innovációs Minisztériumban 2026. április 2-án. MTI/Hegedüs Róbert

Roska Botond ismertetése szerint az idegrendszeri megbetegedések kutatása kerül az új központ fókuszába. Szakterületének és a létrejövő centrum munkájának középpontjában olyan, a társadalmat széles körben érintő betegségek állnak, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a vakság. Az emberi agy működése - rendkívüli összetettsége miatt - várhatóan soha nem lesz teljes mértékben feltárható, ezért kiemelten fontos olyan technológiák fejlesztése, amelyek külső módon képesek befolyásolni az idegsejtek működését. Az új intézet elsődleges célja ilyen technológiák létrehozása, amelyek új terápiás lehetőségeket nyújthatnak a betegek számára.

Megjegyezte: az intézet hosszú távú együttműködés keretében jön létre.