Száz nap alatt rendszerszintű egészségügyi fordulatot ígér a Tisza
Száz nap alatt elindulhat az egészségügy átalakítása: önálló minisztérium, nyilvános teljesítményadatok és átszervezett kórházi rendszer jöhet, írja a Népszava.
Több frontos rendszerváltozást, és érdemi lépéseket ígér már az első 100 napra az új kormányzat az egészségügyben. Így például szerkezeti átalakítást, irányítási reformot, adatvezérelt működtetést és a betegellátás újraszervezését. A háttérben már hónapok óta készültek a szakmai csoportokban a jogszabály-tervezetek és intézkedési csomagok. Így már az első 100 napban is érdemi lépések történhetnek, mint például az orvosi kamara jogosítványainak a visszaadása.
Az egyik legfontosabb változás az önálló egészségügyi minisztérium felállítása, amely több, jól elkülönített szakpolitikai területre bontaná az irányítást. Így például külön államtitkárság foglalkozna a közigazgatási és jogalkotási feladatokkal, a népegészségüggyel, az ellátórendszer működtetésével, valamint a digitális egészségüggyel. Az utóbbi államtitkárság feladata lenne egyebek mellett a nővérek és orvosok munkájának tehermentesítése, a felesleges adminisztráció mérséklése, valamint a hiteles, és összevethető adatok gyűjtése.
A rendszerváltozás egyik kulcseleme az egészségügyi adatok nyilvánossá tétele. A tervek szerint olyan integrált adatbázis jöhet létre, amely követhetővé teszi a betegutakat, mérhetővé a kórházak teljesítményét, és összehasonlíthatóvá az intézmények működését. Az eddigi Tisza-fórumokon kiderült az is, mindezzel nemcsak az irányítás javítását, hanem az elszámoltathatóságot is erősítenék. A szakminiszter-jelölt szerint ezzel a sajtó és a közvélemény is pontosabb képet kaphatna a rendszer állapotáról.
A rendszer fordulópontját egy erős, szakmailag hiteles országos tisztifőorvos és egy kormánytól független minőségellenőrző hatóság létrehozása jelentheti. Az utóbbi egy olyan szervezet, mint az angol Care Quality Commission (CQC), amely az egészségügyi és szociális szolgáltatások minőségét és biztonságát felügyeli. Ez a hatóság helyszíni vizsgálatokkal ellenőrizné a tisztaságot, a betegjogok érvényesülését, az emberi méltóságot, a vezetést, a kommunikációt és a dolgozók munkakörülményeit, a megállapításairól szóló jelentések pedig nyilvánosak.
A szakmai tervek központi eleme az adatok nyilvánossá tétele: a mentők érkezési idejétől kezdve a hívások súlyossági besorolásán át a kimenetelig minden fázist mérhetővé és összehasonlíthatóvá tennének.
Az új szakpolitikai tervekben a betegeknek átlátható várólistákat, és valós időben követhető betegutakat ígérnek. A cél, hogy a páciens online is követni tudja, hol tart: melyik intézményben, kinél és mikor kerülhet sorra.
A kórházi struktúra átalakítása két, látszólag ellentétes irányban történne: a párt elnöke és miniszterjelöltje is egyaránt használja a decentralizációt, amelynek révén nagyobb önállóságot kapnának a kórházigazgatók, és a centralizációt, amennyiben bizonyos komplex ellátásokat regionális centrumokba szerveznének. Ugyanakkor amikor részletek is szóba kerülnek, már arról is beszélnek, hogy a „szuperkórházak” koncepcióját nem a kisebb intézmények bezárásaként, hanem a betegbiztonság növeléseként értelmezik. Eszerint például a fejlettebb technológiát, intenzív hátteret és speciális szaktudást igénylő terápiák ellátását centrumokba szerveznék, és a szakemberek ezekből járnának ki a kisebb kórházakba az egyszerűbb esetekhez.
A magán- és az állami egészségügy viszonyában nem teljes szétválasztás, hanem szabályozott együttélés következhet. Ennek része lehet az orvosok munkavégzésének szabályozása, és az esélyegyenlőségi problémák kezelése, a lakossági zsebből fizetés arányának csökkentése.
