A Gélisse és munkatársai által készített történeti áttekintés azt mutatja be, hogyan vált a Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy kezdetben főként EEG-alapon azonosított jelenségből napjainkra jól körülírható, elektro-klinikai epilepszia-szindrómává. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a súlyos, elesésekkel és fejlődési/kognitív romlással társuló gyermekkori epilepszia fogalma már a 18–19. századi klinikai leírásokban megjelent (pl. gyakori „drop attack”-szerű események), azonban az LGS valódi karakterizálását az EEG korszaka tette lehetővé.
Egyszerre kell kezelniük a tavaszi járványhullámokat és a társadalmi bizalom erózióját a házi gyermekorvosoknak – derült ki a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) sajtóbeszélgetésén.
A közelmúltban több nagyszabású tanulmány is vizsgálta a digitális eszközhasználat és a kiskorúak egészségi állapota közötti korrelációt, írja a Portfolio.
Az Obesity folyóiratban megjelent cikk fő megállapítása, hogy azok a 18-21 éves fiatalok, akik étrendjükben nagy arányban fogyasztanak ultrafeldolgozott élelmiszereket, hajlamosabbak a túlevésre akkor is, amikor már jóllaktak.
A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.
A D-vitamin az egyik leginkább vizsgált vitaminunk. Szervezetünkbe kerülhet pro-D-vitamin formájában is, ahol többlépcsős átalakulás révén válik aktív vitaminná. Az érdeklődést jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben a Pub-Medben a „D-vitamin” keresőszóval 24 341 hivatkozás, köztük 1201 eredeti közlemény lelhető fel.