Riasztó képet mutat a magyarok szájüregi állapota
A magyar lakosság szájüregi egészsége nemzetközi összevetésben továbbra is jelentősen elmarad az európai átlagtól, miközben a közfinanszírozott fogászati alapellátást súlyos alulfinanszírozottság és kapacitáshiány terheli, írja az Economx.
A kedvezőtlen mutatók mögött elsősorban a hiányos megelőzés és az egészségtelen életmód áll. Ezzel párhuzamosan a lakosság egyre nagyobb hányada kényszerül a magánegészségügybe, ahol a pénztári kifizetések rekordokat döntenek.
A hazai fogászati alapellátásban több mint 250 praxis tartósan betöltetlen, így több mint 700 ezer állampolgár marad ellátatlanul a saját körzetében, miközben az állami költségvetésből alig 86,7 milliárd forint jut erre a szektorra. A szakmai vezetés szerint a jelenlegi finanszírozás sok esetben még a kezelések közvetlen anyagköltségét sem fedezi, ami az ügyeleti rendszerek és a gyermekfogászat akadozásához vezet. Bár a lakosság mindössze 1,5 százaléka jelez kielégítetlen ellátási igényt – ami kedvezőbb az EU 6,4 százalékos átlagánál –, a betegek 34 százaléka csak a magánellátásban tudott időben segítséghez jutni.
Az elvándorlást jól mutatják a finanszírozási adatok is: az ELEF felmérése szerint 2009 és 2025 között 38-ról 47,1 százalékra nőtt a fogorvost felkeresők aránya, ám az igénybevétel az életkor előrehaladtával meredeken csökken. Az OTP Egészségpénztár tagjai 2025-ben több mint 5,6 milliárd forintot költöttek fogászati kezelésekre, a kiadások pedig 2026 elején is folyamatosan emelkednek. Bár a magánfogászatot igénybe vevők átlagéletkora 44 év, az új belépők több mint fele már a 18–35 év közötti fiatalokból kerül ki, akik a hosszú várakozási időket elkerülve inkább a fizetős ellátást választják.
A megelőzés hiánya már a legfiatalabb korosztályban megmutatkozik. A felmérések szerint a három év alatti gyermekek 15,5 százalékának szuvas a foga, az óvodásoknál pedig átlagosan három-négy tejfog is károsodott, ami a halmozottan hátrányos helyzetű régiókban még súlyosabb. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a gyermekkori fogászati szorongás és a tévhitek felnőttkorig végigkísérik a betegeket, ezért az iskolafogászat visszaszorulása miatt elengedhetetlen lenne az óvodai alapon szervezett, interaktív és élményszerű prevenciós programok kiterjesztése, írja az Economx.
