Hatékonynak bizonyult az iskolás gyermekek elhízását megelőző program
A The Lancet folyóiratban jelent meg az a tanulmány, amelynek fő megállapítása, hogy a Chilében bevezetett, a magas zsírtartalmú, sóban vagy cukorban gazdag élelmiszereket célzó szabályozási csomag mérhetően csökkentette az iskolás gyermekek elhízásának kockázatát.
Az ország a világon a legmagasabb gyermekkori túlsúly- és elhízási arányokat mutatta, ezért a kormány 2016-ban bevezette a Food Labeling and Advertising Law (FLAL) nevű, nemzetközi szinten is kiemelkedően szigorú és komplex élelmiszer-szabályozási rendszert. A jogszabály három fő eleme a csomagolás elején kötelezően feltüntetendő, fekete nyolcszög alakú figyelmeztető címkék, az egészségtelen élelmiszerek iskolai árusításának tiltása, valamint a gyermekeket célzó élelmiszer-marketing korlátozása.
Guillermo Paraje, a chilei Universidad Adolfo Ibáñez közgazdász professzora szerint bár egyes önmagukban alkalmazott intézkedések – például az üdítőitalokra kivetett cukoradó – már korábban is kedvező egészségügyi hatásokat mutattak, ez az első olyan vizsgálat, amely valószínűsíthetően igazolja, hogy egy komplex, egymást erősítő szabályozási csomag országos szinten képes mérsékelni a gyermekkori túlsúly és elhízás kockázatát. A kutatók szerint az eredmények erős bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a kötelező tápérték-figyelmeztetések, az iskolai élelmiszer-korlátozások és a marketingtilalmak hatékony eszközök lehetnek a gyermekkori elhízás visszaszorításában.
A vizsgálat több mint 300 ezer 4-6 éves chilei óvodás és iskolás gyermek adatait elemezte, összehasonlítva a FLAL bevezetése előtti években mért testtömegadatokat azokkal, amelyeket a törvény első fázisának 2016-os életbe lépése után rögzítettek. A kutatók azt találták, hogy a jogszabály bevezetését követő 18 hónapban iskolába járó gyermekek körében alacsonyabb volt a túlsúly és az elhízás előfordulása, mint a korábbi évek azonos évfolyamain. A lányoknál 2,9%-os relatív kockázatcsökkenést figyeltek meg, ami 1,4 százalékpontos mérséklődést jelentett a bevezetés előtti 47,7%-os arányhoz képest. A fiúknál 2,4%-os relatív csökkenés mutatkozott, ami 1,2 százalékpontos javulásnak felelt meg az 52%-os kiindulási értékhez viszonyítva.
A hatás már hat hónappal a FLAL első fázisának bevezetése után is kimutatható volt. Ebben az időszakban a lányoknál 1,9%-os, a fiúknál 2,2%-os relatív kockázatcsökkenést mértek, ami rendre 0,9 és 1,2 százalékpontos javulást jelentett a korábbi évek adataihoz képest. A FLAL második és harmadik fázisa – amelyek 2018-ban és 2019-ben további szigorításokat vezettek be a cukor-, só-, telítettzsír- és kalóriatartalomra vonatkozóan – nem befolyásolta a vizsgálat eredményeit, mivel ezek később léptek életbe.
Nieves Valdes, a Universidad Adolfo Ibáñez közgazdásza kiemelte, hogy bár a kockázatcsökkenés mértéke első pillantásra mérsékeltnek tűnhet, a későbbi szigorítások valószínűleg tovább növelték a hatást. Ezt támasztja alá az is, hogy a második fázis idején nagyobb mértékben csökkent a figyelmeztető címkével ellátott termékek forgalma, mint az első fázisban. A kutató szerint már kisfokú testsúlycsökkenés is jelentős hosszú távú egészségnyereséget hozhat, tekintettel arra, hogy a gyermekkori elhízás erősen összefügg a felnőttkori elhízás, a cukorbetegség, a hipertónia és a kardiovaszkuláris betegségek kockázatával, és a korai megelőzés bizonyítottan csökkenti ezeket a rizikókat.
A szerzők ugyanakkor felhívják a figyelmet a vizsgálat bizonyos korlátaira. A feltételezett oksági kapcsolat azon az előfeltevésen alapul, hogy az FLAL bevezetése nélkül a két vizsgált gyermekcsoport táplálkozási trendjei hasonlóan alakultak volna, amit közvetlenül nem lehet ellenőrizni, bár a bevezetés előtti adatok ezt részben alátámasztják. Emellett a gyermekek testtömegét iskolai dolgozók mérték, akik bár képzést kaptak, mérési pontosságuk eltérhet az egészségügyi ellátásban megszokott precizitástól.
A tanulmányhoz kapcsolódó kommentárban az ausztrál George Institute for Global Health kutatói, Simone Pettigrew és Daisy Coyle hangsúlyozzák, hogy az iparági ellenállás gyakran komoly akadálya az egészséget támogató szabályozások bevezetésének, ezért kiemelten fontosak a magas minőségű, valós környezetben gyűjtött bizonyítékok. Véleményük szerint a mostani eredmények megerősítik, hogy a kormányoknak túl kell lépniük az egyes, elszigetelt intézkedéseken, és integrált, több elemből álló stratégiákat kell alkalmazniuk az egészségtelen élelmiszer-környezet visszaszorítására.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Chile's food warning labels and ad bans cut child obesity risk, analysis suggests
Irodalmi hivatkozás:
The impact of Chile's multipronged food labelling and advertising law on early childhood excess weight: a cohort difference-in-differences study, The Lancet (2026). DOI: 10.1016/S0140-6736(26)00651-3
