A serdülőkori prevenció a felnőttkori krónikus betegségek kulcsa
A serdülőkorban rögzült egészségmagatartási minták hosszú távon meghatározzák a felnőttkori krónikus megbetegedések kockázatát és az ellátórendszer terheit, írja az Economx.
A legfrissebb KSH-adatok és az Orvosi Hetilapban megjelent elemzés szerint miközben a normál testsúlyú fiatalok aránya enyhén emelkedett, az elhízott tinédzserek aránya drámai mértékben növekedett, a dohányzás és a mentális problémák pedig továbbra is komoly népegészségügyi kihívást jelentenek.
A Központi Statisztikai Hivatal 2009 és 2025 közötti mérései alapján a 15–17 éves korosztályban a normál testsúlyúak aránya 62,6 százalékról 65,3 százalékra nőtt, miközben a túlsúlyosaké 10,8-ról 8,8 százalékra, a soványaké pedig 25,1-ről 20,2 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor az elhízott fiatalok aránya több mint háromszorosára emelkedett, a 2009-es 1,6 százalékról 2025-re 5,7 százalékra ugrott. Ezzel párhuzamosan a házi gyermekorvosi adatok szerint 2023 és 2025 között 18 százalékkal nőtt a mentális és viselkedészavarok, valamint 15 százalékkal a szembetegségek előfordulása a 0–18 évesek körében.
A serdülőkori életmód közvetlen kihatással van a felnőttkori egészségi állapotra. 2025-ben a 16 éves és idősebb hazai lakosság 38 százaléka élt valamilyen krónikus betegséggel, a növekedés pedig leginkább a fiatal és középkorú nők körében volt számottevő. A felnőtt lakosság 6,2 százaléka vallotta magát súlyosan korlátozottnak egészségi állapota miatt, ami jelentős társadalmi és iskolázottságbeli egyenlőtlenségeket mutat: az alapfokú végzettségű férfiak 12, a nők 14 százaléka érintett, míg a diplomásoknál ez az arány mindössze 2 százalék. A felnőtteknél továbbra is a hypertonia és a gerincbántalmak jelentik a leggyakoribb kórformákat.
Az Orvosi Hetilapban publikált felmérés – amely a 2016 óta működő „Fiatalok az Egészséges Jövőért” (FEJ) program tapasztalatait és 427 fiatal egészségmagatartását vizsgálta – rávilágított, hogy minden harmadik megkérdezett dohányzik rendszeresen vagy alkalmanként, a szakképző intézményekben szignifikánsan magasabb arányban, mint a gimnáziumokban. A kutatás szerint a puszta tájékoztatás nem elegendő, a prevenciós programok ismertsége alacsony, a fiatalok többsége pedig a tájékoztatás hiányát, a költségeket és a gyakorlatiasság elmaradását jelölte meg akadályként. A válaszadók több mint fele a stresszkezelés és a mentális egészség témakörében igényelne leginkább interaktív, élményszerű és célzott beavatkozásokat, írja összefoglalójában az Economx.
