A Nature Communications folyóiratban jelent meg a University of Melbourne kutatóinak cikke, amelyben egy olyan hatóanyagot mutattak be, amely képes lehet hatékony profilaxist nyújtani a Covid-19 hosszú távon perzisztáló tünetegyüttesével szemben.

A Covid–19-világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus a súlyos akut légúti tünetek lezajlását követően a betegek jelentős százalékánál hónapokig, de akár 1 éven túl is fennálló panaszokat képes okozni.

A diagnosztika és a terápiák robbanásszerű fejlődése mára lehetővé tette, hogy önálló betegszervezete legyen a tüdőrákos betegeknek. Míg néhány évtizede a túlélés maximum egy év volt, mára akár 5-10 év is lehet.

Az idei Magyar Tudomány Ünnepe programjai közt november 26-án rendezik meg a „Poszt-Covid-jelenségek kutatása” című szimpóziumot.

Míg a felnőttek évente „csak” két-három alkalommal, a gyerekek évente akár nyolcszor is lehetnek náthásak, és küzdhetnek a nátha valamennyi tünetével.

A koronavírus-járvány elhúzódó hatásai világszerte a halálozás és a betegségek tartós növekedését eredményezik – írja a Portfolio.

2024-ben számos kulcsfontosságú trend alakítja majd az egészségügyi ellátás jövőjét – de hogyan készülhetnek fel az ágazat vezetői és az érdekelt felek erre a mélyreható változásra?

Átfogó elemzésben vizsgálták az ELTE munkatársai, mennyire gyakori, hogy valaki több SARS-CoV-2 variánssal fertőződik meg egyidejűleg, illetve hogy ezekben az esetekben milyen eséllyel jöhet létre egy új, hibrid vírusváltozat.

A poszt-Covid több mint 200 tünete a depressziótól az emésztőszervi problémákig terjed, írja a Szeretlek Magyarország.

A Washington University in St. Louis kutatói a The Lancet Infectious Diseases folyóiratban megjelent cikkükben a szezonális influenza hosszan tartó hatásait írták le – csakúgy, mint a “hosszú Covid” esetében.