A rendszer az Országos Mentőszolgálat ellátásaira nem terjed ki. Nem kap értesítést a beteg a járóbeteg-laborvizsgálatok, a patológiai és a szövettani vizsgálatok után sem, közli a szaktárca.

Egyre több magyar érzi úgy, hogy a magánegészségügyi ellátás költségét már nem engedheti meg magának – ez is kiderül egy új, országos kutatás eredményeiből.

Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?

Átadták a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet új CT-berendezését, amely komplex vizsgálatok támogatására is lehetőséget biztosít.

Ujhelyi Bernadett a járóbeteg-szakellátásért, Verebné Takács Lili pedig a műtéti koordinátori feladatokért felel október elsejétől.

A finanszírozási kihívásokról és a humánerőforrás-hiányról is beszélt Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádió műsorában.

Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.

Kedden 12 órától bárki megnézheti, mennyi idő alatt ér ki a mentő a különböző sürgősségi besorolású esetekhez, ám a rendszer elé állított legfontosabb célhoz egyelőre nem társul sem határidő, sem köztes teljesítményelvárás.

Az állami egészségüggyel a magyarok csupán 27 százaléka elégedett, ezzel a húsz országot vizsgáló felmérés sereghajtói közé tartozunk, írja az Index.

Ideális esetben a házi gyermekorvos a családok egyik legfontosabb egészségügyi támasza. Gyógyít, tanácsot ad, követi a gyermek fejlődését.