Az időskori autóvezetés megosztó, erős indulatokat kiváltó társadalmi kérdés. Az időskorú vezetőkben potenciális veszélyforrást látó tábor a jogosítvány meghosszabbítására vonatkozó szabályok szigorítását szorgalmazza. Érvelésük szerint az időskorral együtt járó fizikai és mentális változások elkerülhetetlenül növelik a baleseti kockázatot, ezért fokozott ellenőrzésük szükséges – radikálisabb nézetek szerint bizonyos életkor felett a jogosítványt minden esetben be kellene vonni. Számos kutatás bizonyítja azonban, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű.

Az alkalmasság megítélését szabályozó, sokszor módosított 13/1992. (VI.26.) NM rendelet szerint főszabályként elsőfokon az 1. alkalmassági csoportban („nem hivatásos”, azaz „úrvezető”) a háziorvos illetékes a vizsgálat elvégzésére – ideértve azt a háziorvost is, akihez nincs az illető bejelentkezve (ambuláns „beteg”), de az aktuális tartózkodási helye szerint területileg illetékes; vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos is.

A gépjármű vezetői alkalmasság vizsgálata zömében a háziorvosi és a foglalkozás-egészségügyi rendelőkben történik. Az alkalmasságról a vizsgálatot végző orvos egyszemélyi felelősséggel dönt. Az ún. első fokon meghozott döntéssel szemben az érintett  természetesen élhet a felülvizsgálat jogával.

A megfelelő programok, támogatási rendszerek, képzések és a mentorálás révén a szakdolgozók nemcsak saját egészségüket őrizhetik meg, hanem példaként szolgálhatnak a betegek és a társadalom számára is.

A Soproni Gyógyközpont Neurológiai szakrendelésére neurológus szakorvos  jelentkezését várja.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális munkája során már az 1990-es években felismerte, hogy a hátrányos helyzetű csoportok segítése csak akkor lehet igazán eredményes, ha specializált egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak betegeik számára.

A boncmesterek bruttó havi keresete elmarad az országos és az egészségügyi szektor átlagkeresetétől, írja a Pénzcentrum.

A tavaly nyáron előterjesztett törvényjavaslat nyomán életbe lépő új szabályok egyszerűbbé teszik az örökbefogadást.

A rendeletek bizonytalanságot okoznak nemcsak a munkáltatók, hanem a munkaegészségügyi szolgáltatást nyújtók körében is – írja az Economx.

Míg korábban számos szubjektív szempont is meghatározta az egészségügyi intézmények vezetőinek kiválasztását, ma már a komplex kompetenciaalapú vezető-kiválasztási eljárást alkalmazzák a pályázók jelölése során.