A hazai pulmonológiai rehabilitációval foglalkozó központokban született közleményekből tallózva röviden bemutatjuk, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), intersticiális tüdőbetegségek (ILD), idiopátiás tüdőfibrózis (IPF), illetve tüdőtranszplantáció esetén milyen eredmények érhetők el pulmonológiai rehabilitációval.
A légzőizomtréning (IMT) klinikailag releváns mértékben képes javítani mind a radioaeroszol-depozíciót, mind a tüdőperfúziót poszt-Covid–19- szindrómás betegeknél. Klinikai vizsgálati eredmények alátámasztják az IMT pulmonológiai rehabilitációba integrálásának fontosságát az inhalált hatóanyagok depozíciójának javítása és a perfúzió növelése céljából.
Melyek azok a tényezők, amelyek COPD-s betegek esetében elősegítik a pulmonális rehabilitációt? – tették fel a kérdést a BMJ Open Respiratory Research című szaklapban megjelent tanulmány szerzői.
A COPD-s betegek 40-60%-a nem az előírás szerint szedi gyógyszereit, és nagyon nagy szórást mutat az is, mennyire jól használják inhalációs eszközeiket.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség és az akut balszívfél-elégtelenség vagy krónikus szívelégtelenség igen gyakran fordulnak elő egymással társulva és klinikai tüneteik gyakran alig különböznek egymástól.
A cikkünkben bemutatott tanulmány szerzői összehasonlították a korábbi és a megújított ajánlást az exacerbációk, a kórházi felvételek és a mortalitás előrejelzésének vonatkozásában. Miben jobb az új GOLD-osztályozás?
Tíz éve van forgalomban az első naponta egyszer alkalmazott, tartós hatású, inhalációs antikolinerg készítmény a krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegek fenntartó kezelésére.