A hazai pulmonológiai rehabilitációval foglalkozó központokban született közleményekből tallózva röviden bemutatjuk, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), intersticiális tüdőbetegségek (ILD), idiopátiás tüdőfibrózis (IPF), illetve tüdőtranszplantáció esetén milyen eredmények érhetők el pulmonológiai rehabilitációval.
Melyek azok a tényezők, amelyek COPD-s betegek esetében elősegítik a pulmonális rehabilitációt? – tették fel a kérdést a BMJ Open Respiratory Research című szaklapban megjelent tanulmány szerzői.
A COPD-s betegek 40-60%-a nem az előírás szerint szedi gyógyszereit, és nagyon nagy szórást mutat az is, mennyire jól használják inhalációs eszközeiket.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség és az akut balszívfél-elégtelenség vagy krónikus szívelégtelenség igen gyakran fordulnak elő egymással társulva és klinikai tüneteik gyakran alig különböznek egymástól.
A cikkünkben bemutatott tanulmány szerzői összehasonlították a korábbi és a megújított ajánlást az exacerbációk, a kórházi felvételek és a mortalitás előrejelzésének vonatkozásában. Miben jobb az új GOLD-osztályozás?
Tíz éve van forgalomban az első naponta egyszer alkalmazott, tartós hatású, inhalációs antikolinerg készítmény a krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegek fenntartó kezelésére.
A nem hipoxémiás légszomj esetén nem javallott az oxigén adása, mivel a szobai levegőhöz képest semmi előnye nincs, viszont nehezebben hozzáférhető lehet és nagyobb költségekkel jár.