Egy 12 éves gyerek szintjén kell kommunikálni a magyar betegekkel – hangzott el egy csütörtöki konferencián, ahol az egészségműveltség és egészségértés kérdéskörét körbejárva az is kiderült, hogy 100 magyarból mindössze 11 képes megfelelő szinten értelmezni az orvosi utasításokat, tájékoztatókat, terápiás javaslatokat.
Nyilvános betegelégedettségi indikátorokat vezetne be, és újgenerációs betegjogokkal bővítené az egészségügyi törvényt a Magyar Páciensek Kamarája, amely Abigél-projekt néven gyűjti majd a betegek ellátással kapcsolatos visszajelzéseit.
A betegedukáció célja, hogy a kapott információk nyomán a páciens maximálisan kihasználhassa a neki nyújtott terápiát. Ebben igyekeznek segítséget nyújtani a betegszervezetek, ám az államnak is lenne feladata.
A magyar egészségügy – a minőségi és biztonságos betegellátás helyett – 2021. január 1-jétől katonai szabályok szerint működik. Orbán Viktor, aki három kétharmados cikluson át halogatta az ágazat átalakítását, Pintér Sándor belügyminiszter segédletével most három nap alatt igyekezett pontot tenni az egészségügyi reform végére.
Bár a kampányidőszakba lépve az ágazat vezetése leginkább a pozitív híreket ismételgeti, már Zombor Gábor idejében megfigyelhető volt, hogy az egyes szakmai döntések előkészítésének feladata már nem az Egészségügyi Szakmai Kollégiumban összpontosul.
Szinte lehetetlen küldetést teljesítenek a betegjogi rendszer képviselői. Az időközben a szaktárcába integrált hatóság szerint minden rendben van, közli a Városi Kurír.
Ma már lehetőség van arra, hogy a gyógyszervizsgálatokhoz szükséges klinikai vizitek a betegek otthonában, vagy valamely semleges helyszínen történjenek meg – derült ki a többi közt az első magyar betegszervezeti tudásbörzén.