Emelkedett a magánellátókra érkező betegpanaszok száma
A kielégítő minőségű és mennyiségű tájékoztatást hiányolják leginkább a betegek, derült ki az Integrált Jogvédelmi Szolgálat beszámolójából, amelyet a Bankmonitor szemléz.
A Bankmonitor szerint míg 2013-ban 9600 panasz érkezett, addig 2022-ben már mintegy 23 ezerre nőtt az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) betegjogi képviselőihez beérkező megkeresések száma.
Az IJSZ beszámolója szerint a 2022-ben regisztrált 22 800 panasz jelentős része épp a nem kielégítő minőségű és mennyiségű tájékoztatás és bánásmód miatt született meg. A betegjogi képviselőket felkeresők 12%-a érezte úgy, hogy neki vagy hozzátartozójának az ellátás során sérült az emberi méltósághoz való joga, az érintettek 9%-a úgy tapasztalta, hogy nem érvényesült a tájékoztatáshoz való joga, 7% az egészségügyi dokumentációba való betekintési jog érvényesülését hiányolta.
A betegjogi képviselők segítségnyújtása egyébként addig tart, amíg a konfliktus (panasz) peren kívüli úton rendezhető. Egy esetleges peres eljárásban a betegjogi képviselők nem vehetnek részt, a feladatuk inkább afféle mediáció elősegítése (közvetítés, egyeztetés) a panaszos és az orvosa vagy az intézmény vezetősége között.
A magánegészségügy szolgáltatásainak igénybevétele természetesen nem garancia arra, hogy mindig, mindenhol azt a minőségű ellátást kapjuk, amelyre a nem kevés pénzünkért számítunk. Erről tanúskodik, hogy – a magánegészségügy igénybevételi számainak ugrásszerű növekedése mellett – emelkedett a magánellátókra beérkező betegpanaszok száma is. 2022-ben a betegjogi képviselőkhöz befutott összes panasz mintegy a 3%-a magánellátókkal kapcsolatban merült fel, ezek zömében a fogászati, a nőgyógyászati és az optikai (szemészeti) ellátásokat érintették.
Az talán biztosan kijelenthető, hogy a magánellátásban dolgozó egészségügyi dolgozók nagyobb figyelemmel, empátiával fordulnak a pácienseikhez, teljesebb körű tájékoztatást nyújtanak a számukra, türelmesebben megválaszolják kérdéseiket, problémáikat.
