Gyermeki szinten a magyar betegek egészségértése

A betegek 42 százaléka nem tudja értelmezni, mit jelent pontosan, hogy „éhgyomorra érkezzen” a vizsgálatra – hangzott el a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) csütörtöki, Páciens-kommunikáció és betegedukáció konferenciáján, ahol Lengyel Lívia egészségügyi közgazdász előadásából az is kiderült, az egészségértés szintje Magyarországon rendkívül alacsony: 100 betegből mindössze 11 tudja csak kiválóan értelmezni az orvosi utasításokat, vagy terápiás javaslatokat.

Az egészségértés alacsony szintjére utalnak a hiányosan vagy pontatlanul kitöltött betetgfelvételi lapok, vagy a gyakran elmulasztott vizsgálati időpontok is, amit csak tetéz, hogy a páciensek gyakran nem a megfelelő szakembernél, hanem a közösségi oldalakon keresnek magyarázatot és megoldást egészségi állapotukkal, kezelésükkel kapcsolatban. A social média betegcsoportjaiban laborleletet értékelnek, (félre)diagnosztizálnak, és olyan terápiákat, házi praktikákat javasolnak, amelyek esetenként az érdemi, szakszerű ellátást is megnehezítik. Míg az Európai Unióban a betegek fele fordul tanácsért Dr. Google-höz, 10-ből 7 magyar ezen a platformon keres információt az egészségével kapcsolatban – sorolta Lengyel Lívia.

A szakzsargon és a latin szavak mellőzésével, magyarul kell kommunikálni a beteggel írásban és szóban egyaránt, a betegút során többször, több csatornán ismételve ezeket – hangzottak a tanácsok az egészségértés javítására. – A betegekkel egy 12 éves gyerek szintjén kell kommunikálni, egyértelmű, könnyen érthető utasításokat adva. Az egészségértés és az adherencia kéz a kézben járnak, a beteg akkor lesz együttműködő a terápiában, ha jól érti a kezelésével kapcsolatos információkat – mondta a szakember.

Nem okosabbak a betegek, mint egy ötödikes?

Az ellátóknak a beteg egészségértési szintjéhez kell alkalmazkodniuk, és ehhez mérten a lehető leghatékonyabban kommunikálniuk – szögezte le Kiss András, a Budai Egészségközpont (BEK) marketing és értékesítési igazgatója, aki szerint az „átlagos emberek” felének problémamegoldó készsége és ebből fakadóan az egészségértése egy ötödikes gyermek szintjén van, míg 22 százaléka csupán egy 3. osztályos tanulóén.

Bár a BEK hipotézise az volt, hogy magánszolgáltatóként pácienseik egészségértés-szintje túlszárnyalja az átlagot, saját felmérésük nem ezt igazolta: az ügyfélkör hozta a magyar átlagot. A válaszokból kiderült az is, hogy betegeik 70 százaléka a szakorvost tekinti a legmegbízhatóbb forrásnak, ám 51 százalék szavahihetőnek gondolt egészségügyi weboldalakról informálódik, 3 százalék pedig saját bevallása szerint reklámokból és hirdetésekből tájékozódik. Bár a páciensek 60 százaléka úgy vélte, hogy saját erőfeszítéseiknek nagy súlya van egészségi állapotában, ám ez a vélekedés gyakorlatba nem konvertálódik – derült ki a válaszokból.

Alkalmazzunk metaforákat és képeket a betegtájékoztatás során, ne a szöveg legyen a domináns – javasolta a marketingszakember, kiemelve a visszakérdezés fontosságát, amellyel folyamatosan ellenőrizhető, mennyit értett meg a beteg a kapott utasításokból.

Ki fizeti meg a betegedukációt, amire sem idő sem pénz nincs – merült fel a kérdés Kiss András előadása nyomán, ám az előadók úgy vélték, ez egy egészségpolitikai fórum vitatémája lehetne.

Gyógyulási folyamat, mint élmény?

A beteg egészségértés szintjének megfelelő kommunikáció tartalmi elemei közé tartozik a visszakérdezés, ám ez a technika az ellátás során nemigen jelenik meg – csatlakozott az elhangzottakhoz Gyebnár Brigitta, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) Népegészségügyi Igazgatóságának munkatársa, aki szerint az egészségügyben megjelenő szolgáltatásváltozás nyomán élménnyé kell váljon a gyógyulás, amelyben a beteg aktív szerepet vállal a beteg.

A koronavírus-járványt követően erőteljesebb igény jelentkezett a páciensek önfejlesztésére és a támogató, gondoskodó közösségekre, ahonnan megfelelő segítséget kapnak a betegek. A begedukációs jellegű megközelítéssel – amelyben nagy szerep juta betegszervezeteknek is – javul a terápia és a javasolt életmódváltás eredményessége, de kevesebben jelennek meg a sürgősségi betegellátó osztályokon is.

A betegbiztonság kulcsfontosságú tényezője a betegoktatás

A modern orvostudomány csak akkor képes hozni a kezeléssel a kívánt eredményt, ha a betegek is megfelelő oktatást kapnak, ám nem elvárható, hogy a jelen oktatási és ellátási sémák mellett a páciens önállóan tudja teljesíteni azt a kihívást, ami az előírt terápia számára jelent – fogalmazott Tarczi Lívia, a Sárvári Szent László Kórház munkatársa. Hangsúlyozta, hogy az ellátással kapcsolatos információk tervszerű átadásával, a tájékoztatással és betegoktatással aktív szerepbe helyezhető a páciens, amivel a terápiával kapcsolatos döntéseiben támogatható, a tudatos beteg pedig egyúttal  nagyobb betegbiztonságot is jelent.

Számos jó példát ismerünk Európa-szerte a betegek céljait támogató oktatóprogramok tekintetében, idehaza változó, vegyes képet találtak a kutatók. Baranyi Ivett, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának (SE EMK) szakértője azt hangsúlyozta, a megfelelő betegoktatás növeli a terápiás együttműködést és a betegelégedettéséget, ugyanakkor csökkenti a nemkívánatos események számát, ezért a betegbiztonság kulcsfontosságú pillére. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2021-ben posztgraduális betegoktató képzés is indult itthon.

Csak a gyakorlatban is megvalósítható életmódprogram lehet eredményes

Annál nagyobb az egészségmagatartás-deficit, minél kisebb a településen él, és minél kevésbé képzett az érintettek köre – mutattak rá annak az online kérdőívnek az eredményei, amellyel a 18-69 éves korosztály egészségmagatartását igyekeztek feltérképezni. Mint arról Szerencsés Dóra, az Inspira Healthcare Research stratégiai igazgatója beszámolt, a válaszadók közel 61 százaléka csupán egy-két adag zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt naponta, 16 százalékuk viszont egyet sem. Az alapfokú képzettséggel rendelkezők 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem fogyaszt friss zöldséget és gyümölcsöt. Legalább 30 perc, légzésszámot növelő mozgást végzett heti egy-két alkalommal, a válaszadók 52 százaléka, 31 százalékuk viszont egyáltalán nem szánt időt az edzésre. Az önbevalláson alapuló kérdőív eredményei arra is rámutatattak, hogy 26,6 százalék átlag feletti BMI-vel rendelkezik, az elhízottak és túlsúlyosak aránya. Ugyancsak az iskolázottsággal és a lakóhely méretével mutatott összefüggést a rizikóviselkedés (stressz-szint, dohányzás, alkoholfogyasztás).

A megkérdezettek 64 százaléka 4-5, 16 százaléka pedig 6-7 területen küzd egészségmagatartás-deficittel, többségük szeretne is változtatni ezen, azonban a jelenlegi oktatási és ellátási szisztémában nem képes önállóan teljesíteni ezt a kihívást. Szerencsés Dóra szerint ezért kontraproduktív a páciens kezébe nyomni a WHO ajánlásain alapuló életmódfüzetet, ehelyett személyre szabott, a gyakorlatban is teljesíthető javaslatokat kell tenni a kliensek számára.

Pénzben is mérhető a betegszervezetek tevékenysége

Az állam 2012-ben létrehozta a Nemzeti Betegfórumot annak érdekében, hogy a hazai betegszervezetek véleményét is becsatornázza a döntéshozatalba, ám annak működéséhez anyagi forrást nem biztosít – emlékeztetett előadásában Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. Úgy vélte, a betegszervezetek legnagyobb problémája a pénzhiány, és bár ennek híján is igyekeznek ellátni feladataikat, azonban a valódi hatás érdekékben szükségük lenne anyagi támogatásra, láthatóságra, szaktudásra.

Hiányzik a betegszervezet pontos definíciója, ezért is hezitál az államigazgatás, hogy bevonja ezeket a képviseleteket a döntéshozatalba – vélte az igazgató, hozzátéve azonban, hogy a technológiai értékelési folyamatokra vonatkozó uniós direktíva változása nyomán egyre inkább kötelező figyelembe venni a betegszervezetek véleményét az új terápiák értékelése során.

A hazai, 700-750 betegszervezet többsége edukációval foglalkozik, szakmai együttműködésekben vesz részt, közösséget épít, 68 százalékuk pedig betegútszervezési feladatokat is felvállal. Tevékenységükkel 8 milliárd forintnyi értéket teremtenek – mondta Szalóki Katalin.

Jog szerint az ellátórendszerben

Nemzetközi szinten is korszerűnek számít a betegjogi katalógust is tartalmazó egészségügyi törvény, amelyet 1997-ben hozzáértő szakemberek transzplantálták a hazai jogrendbe, de nem volt (és ma sincs) valódi társadalmi bázisa, ezért a szabályozás és a gyakorlat elvált egymástól – értékelte a betegjogok helyzetét Davidovics Krisztina jogász, az SE EMK mesteroktatója, aki szerint a magyarok nem rendelkeznek kellő kompetenciával sem a szervezetük működése, sem a betegségek ismerete kapcsán, és még mindig csodatevőként tekintenek az orvosokra.

Mindez bizalmi válsághoz, és ennek nyomán defenzív medicina kialakulásához vezetett: az egészségügyi dolgozók adminisztrálnak, hogy se finanszírozóval, se a beteggel vagy hozzátartozójával ne alakuljanak ki vitás helyzetek. Mindez létrehozta a „kiszolgáltatottság anatómiáját”: a betegek nem képesek képviselni a jogaikat, a fejük felett döntenek a sorsukról, ugyanakkor az egészségügyieket nyomja a felelősség, a hierarchia és a szűkös erőforrások elosztásának kényszere, az intézményeknek pedig egyszerre kellene megfelelniük a társadalmi és a politikai-gazdasági nyomásnak – mutatott rá a kiszolgáltatottság pontjaira a szakember.

Ahhoz, hogy a betegjogokra, a tájokozott beleegyezésre vonatkozó szabályozás működőképes legyen, társadalmi változásra lenne szükség, majd csak ehhez képest válhatnak valóssággá törvényben foglaltak – mondta a jogász.

A betegpanaszra adott nem megfelelő válasz műhibaperhez vezet, jó kommunikációval nemcsak a jogi problémák száma, hanem az üzleti kockázat is mérsékelhető – foglalta össze Weidinger Kinga ügyvéd, egészségügyi szakjogász, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy peres ügyekben csak a pontosan vezetett beteg- és ápolási dokumentációval tudja megvédi magát az ellátó személyzet.

Hasonlóan vélekedett Novák Krisztina, a Belügyminisztérium Integrált Jogvédelmi Szolgálatának (IJSZ) vezetője, aki szerint a páciens megfelelő tájékoztatásával elkerülhetőek az információs aszimmetriák és a kommunikációs konfliktusok. Az IJSZ-hez érkező panaszok számának növekedésének hátterében szerinte a betegek jogtudatosságának fejlődése áll.

A szolgálat számos kiadvánnyal igyekszik támogatni a betegedukációt és a betegjogi ismeretek bővülését, idén 13 új kiadványuk jelent meg. Tízezer plakáttal indította el az IJSZ az „Értsük jól egymást” betegjogi tájékoztató kampányt. A plakátokon nemcsak a betegek tájékoztatáshoz való jogát, valamint az egészségügyi dolgozók tájékoztatási kötelezettségét ismertetik, hanem a betegek kötelezettségeit és az ellátók jogait is felsorolják, elősegítve a konfliktusmentes együttműködést az ellátás során – tájékoztatott Novák Krisztina.