Pintér Sándor nyugállományú rendőr vezérezredes – jelenleg egészségügyért is felelős miniszter – döntése értelmében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója, aki 29 évvel ezelőtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál kezdte a pályafutását, egyáltalán nem ért ahhoz, amivel az elmúlt – kis híján – 30 évben foglalkozott.
A hazai alapellátás leszakadozóban van, a remélt felzárkózás helyett – nyilatkozta lapunknak dr. Rurik Imre professzor, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.
Történelmi lépésnek nevezte Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVII. Kongresszusán, hogy idén 150 milliárd forintnyi plusz pénz érkezik az intézményekhez, amelyet a dologi kiadásokra fordíthatnak.
Történtek előremutató intézkedések az idei évben, de számos szakmai lépést elgáncsoltak a nagypolitikai érdekek – derült ki egy keddi konferencián, ahol az is elhangzott, egy ciklusra is túl sok tervet szőtt az ágazatvezetés, amelyek megvalósításának nem kedvez, hogy jövőre már a 2026-os választásokra készülődnek a politikusok.
Jelentős esetszám elmaradást tapasztalnak a járóbeteg-szakellátásban, de a Medicina Fórum és a Magyar Kórházszövetség közös kongresszusán kiderült az is, nincs finanszírozási akadálya annak, hogy több műtétet végezzenek a kórházakban várólistás ellátásokból.
Egészségügyért (is) felelős miniszterként közel egy órás szűzbeszédet mondott Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője a 47. Medicina Fórum Konferencián.
Időpont foglalási díj bevezetését javasolták és a nyugdíjas szakdolgozók továbbfoglalkoztatásának engedélymentesítését kérték Takács Pétertől a XXVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián, az egészségügyi államtitkár az első felvetés vizsgálatát, a második gyors rendezését ígérte.
Van az alapellátásnak van olyan szegmense, amelyet egyelőre nem sikerül megfelelően díjazni, holott a demográfiai változások és az ellátórendszer átalakítása nyomán egyre nagyobb teher nehezedik rá.