A hazai alapellátás leszakadozóban van, a remélt felzárkózás helyett – nyilatkozta lapunknak dr. Rurik Imre professzor, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

Történelmi lépésnek nevezte Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVII. Kongresszusán, hogy idén 150 milliárd forintnyi plusz pénz érkezik az intézményekhez, amelyet a dologi kiadásokra fordíthatnak.

Nagyságrendileg 2800 alapellátó fogorvos lehet Magyarországon, 242 alapellátó fogorvosi praxis a NEAK adatbázisa szerint üres, írja az Economx.

Történtek előremutató intézkedések az idei évben, de számos szakmai lépést elgáncsoltak a nagypolitikai érdekek – derült ki egy keddi konferencián, ahol az is elhangzott, egy ciklusra is túl sok tervet szőtt az ágazatvezetés, amelyek megvalósításának nem kedvez, hogy jövőre már a 2026-os választásokra készülődnek a politikusok.

Jelentős esetszám elmaradást tapasztalnak a járóbeteg-szakellátásban, de a Medicina Fórum és a Magyar Kórházszövetség közös kongresszusán kiderült az is, nincs finanszírozási akadálya annak, hogy több műtétet végezzenek a kórházakban várólistás ellátásokból.

Egészségügyért (is) felelős miniszterként közel egy órás szűzbeszédet mondott Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője a 47. Medicina Fórum Konferencián.

A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent kormányrendelet értelmében 7000 forintra emelkedik a vizitdíj összege.

Időpont foglalási díj bevezetését javasolták és a nyugdíjas szakdolgozók továbbfoglalkoztatásának engedélymentesítését kérték Takács Pétertől a XXVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián, az egészségügyi államtitkár az első felvetés vizsgálatát, a második gyors rendezését ígérte.

Van az alapellátásnak van olyan szegmense, amelyet egyelőre nem sikerül megfelelően díjazni, holott a demográfiai változások és az ellátórendszer átalakítása nyomán egyre nagyobb teher nehezedik rá.

A világgazdasági válság miatt egyelőre nem számíthat jelentős többletbevételre az ágazat, így a hatékonyságnövelés lehet a túlélés kulcsa 2025-ig, ugyanakkor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő célja, hogy az állami kiadások növelése mellett a közellátásban biztosítsák a gyógyító tevékenységet.