Az elmaradt ígéretek nyomában
Történtek előremutató intézkedések az idei évben, de számos szakmai lépést elgáncsoltak a nagypolitikai érdekek – derült ki egy keddi konferencián, ahol az is elhangzott, egy ciklusra is túl sok tervet szőtt az ágazatvezetés, amelyek megvalósításának nem kedvez, hogy jövőre már a 2026-os választásokra készülődnek a politikusok.
Az ellátásszervezést, a hozzáférést és így a betegek közérzetét is javítja a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR), amelyhez november végéig 138 intézmény csatlakozott – számolt be az Országos Kórházi főigazgatóság (OKFŐ) helyettes vezetője az IME XXIII. Menedzsment és leadership konferenciáján, amelyet a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság szervezett.
A minta utazzon, ne a beteg – emelte ki a Nemzeti Labordiagnosztikai Hálózat stratégia legfőbb célkitűzését Szondi Zita. Az aktuális lépésekről szólva elmondta, három megyében (Baranya, Vas, Jász-Nagykun-Szolnok) már lezajlott az az informatikai pilot, amelynek nyomán immár egységes, strukturált formában tudják lehívni az e-beutalókat és a laboreredményeket az EESZT-ből.
Az egyes intézményekben fellépő – jellemzően munkaerőhiányból eredő ellátási zavarok – rendezése az OKFŐ-re vár, mert a megyehatárokon átnyúló progresszív ellátások szervezése meghaladja az irányító intézmények kompetenciáit. Kritikus példaként jelölte meg a főigazgató helyettes a veszprémi kórházat, ahonnan most Sopronba, Győrbe, vagy Székesfehérvárra kell irányítani az urológiai ellátásra szoruló betegeket.
A jövő év első napjától a megyei irányító kórház főigazgatójának hatáskörébe kerül minden munkáltatói jog valamennyi irányított intézményre vonatkozóan – hívta fel a figyelmet Szondi Zita.
Érkezik az egységes biztonsági protokoll
Biztonsági kockázatot jelent, hogy a kórházak jelenleg nyitott intézményként működnek, ezért a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon (KEF) egy egységes biztonsági protokoll kidolgozása zajlik – árulte el Horváth Gábor, a KEF egészségügyi létesítményüzemeltetési főosztályának vezetője. Az ingatlanüzemeltetésben a menedzsmentszemléletet érvényesítik a professzionális üzemeltetési kultúra kialakítása érdekében. Feladataikat egyelőre kórházanként egységes szolgáltatási standardok alapján végzik, mérhető és értékelhető módon, de arra törekszenek, hogy a szakmai irányelveket országos vonatkozásban határozzák meg.
A hatékonyabb, tervszerű megelőző karbantartás, a betegellátást veszélyeztető eseti hibák számának mérséklése a gépészeti és elektromos rendszerek digitális, központi felügyeletével valósítható meg, műveleti központokból vezényelve – vázolta a terveket az osztályvezető, és úgy vélte, a közmű- és energiaköltségek terén óriási a megtakarítási potenciál, az energetika adatok strukturált, egységes kezelésével racionalizálható lenne az intézmények energiafelhasználása.
Idén nem lesz kasszaseprés
Nem sikerült megoldani a pandémia alatt felgyülemlett problémákat – fogalmazott Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója. A rendszerben megmaradtak a területi különbségek, és a teljesítményben sem sikerült mindenütt elérni a bázisévet. Bár az aktív ellátásban már 95 százalék feletti teljesítményről tanúskodnak az adatok, a krónikus ellátás jelentős elmaradásban van, a kihasználatlan kapacitástömeg pedig adóssághalmozáshoz vezet.
A betegek számára könnyebb hozzáféréssel, a betegutak kifehérítésével kecsegtet a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetése, az intézmények kapacitáskihasználása javítja a finanszírozási kihasználási képességét is, aminek nagy a jelentősége, hiszen a járóbeteg-ellátás havi 200 ezer ellátási esemény elmaradását hordozza.
A szakellátásban 82184 szakdolgozó és 27450 orvos után fizet bértámogatást a NEAK (a háziorvosok nélkül), ami ebben az évben 1,1 milliárd forintot fizetett emésztett fel. Jelentősen növekedett a kiegészítést kapó nyugdíjas foglalkoztatottak aránya is. A célzott kifizetésre szánt keretet idén túlköltik, a stabilitást az eredménykövető finanszírozás jelentené, amit a teljesítményelemekkel összevont bértámogatással lehetne elérni.
Jövőre 150 milliárd forintos növekménnyel számolhat az alapkezelő az összevont szakellátásban, a HBCS súlyszámban és megnövekedett alapdíjban jelentkező 33 százalékos növekedés a kórházi adósságok 70 százalékát fedi le – mondta a főigazgató az intézményi eladósodásról szólva, és hozzátette azt is, hogy az év végén nem lesz kasszaseprés, mert a gyógyító-megelőző kassza maradványát elviszi a gyógyszerkifizetések túlköltése.
Várólista: több műtét, mégis több a várakozó beteg
A várólista-csökkentésre szánt forrás közel felét nem használták fel a szolgáltatók, az év végére mintegy 2 milliárd forint marad meg ezen a soron. Volt olyan intézmény, amely a vállalással szemben egyetlen beavatkozást sem végzett – árulta el Kiss Zsolt, ám az egyik lehetséges okra már Ónodi-Szűcs Zoltán, korábbi egészségügyi államtitkár mutatott rá, akinek kutatása azt igazolta, hogy számos intézményben a magánellátás irányába terelik a csípőprotézis beültetésre váró betegeket.
Bár növekszik a beavatkozások száma, ezzel arányosan mégsem csökken a várakozási idő – mutattak rá a szakértő által elemzett adatok, amelyek azt igazolták, hogy az intézményekben meglehetősen eltérően kezelik a várólistákat. Óriási különbségek mutatkoznak a megyénként és intézményenként a várólistás műtétek számában, a csípőprotézisre várakozók esetében 11-szeres különbséget is detektáltak egyes kórházak között a várakozási időben.
Míg a protézis beültetések 20 százalékát 24 orvos produkálta 2019-ben, a pandémia során 220 pecsétszám tűnt el a rendszerből. Jelenleg mintegy 700-an végeznek ilyen műtéteket, ám 300 orvos mindössze egy műtétet produkál hetente. A pecsétszámok azt is elárulták, hogy az orvosok harmada kicserélődött a járvány lecsengését követően, ami arra utal, hogy a fiatalabb generáció is megjelent a műtőasztalok mellett.
A betegek 68 százaléka azért megy át a magánellátásba, mert túl sokáig kell várakoznia a beavatkozásra, ezért felmerül, hogy a hosszas várakoztatás azt célozza, hogy ne várják ki a sort az állami intézményben. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint új megközelítésre lenne szükség a várólistacsökkentő programok kidolgozása során, helyben, erősebb ösztönzőkkel felpörgetve a közfinanszírozott műtétek számát.
Politikai érdekek gáncsolhatják az átalakítási terveket
Az élet beelőzi a szakpolitikai programokat – fogalmazott az év egészségpolitikai döntéseit összefoglaló előadásában Őri Károly, az ILEX Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője. – Miközben zajlik a manuális és diagnosztikus szakmák irányított központosítása, jellemzően szakemberhiány miatt szűnnek meg osztályok és ellátások. Bár a megyei irányító intézmények kifejezett feladata, hogy pótolja a hiányzó kapacitásokat, ez a tevékenység nem független a lokális és nagypolitikától sem. Bár a megyei térségi integráció folyik, de a fúzió, mint a centralizálás legfontosabb jogi lépése, egyelőre nem történt meg – jelezte.
Lekerült a napirendről a nemzeti laborhálózat kialakítása, és bár második fázisába lépett a az ápolási ágyak kiszervezése a szociális ágazatba, országos eredményeket, átfogó képet erről nem közöl a vezetés. Forrás híján 2025-re halasztották a képalkotó-diagnosztika államosítását, és ugyancsak pélnz híján fulladt be a budapesti centrumkórházak tervezett fejlesztése. Mivel még ki sem írták az intézményi gyógyszertárak koncesszióba adásáról szóló pályázatot, január 1-étől biztosan nem veszi át ezt a feladatot a projektcég.
Az évközi, kétszeri (63 milliárd és 41 milliárd) forintos konszolidációval nem sikerült mérsékelni a kórházak eladósodásának ütemét. Míg tavaly voltak egyensúlyban gazdálkodó szolgáltatók, mára csupán két intézménynek sikerült tartania magát, ám a Zirci Erzsébet Kórház és a Balatonfüredi Állami Szívkórház egyaránt speciális portfólióval működik. Az év egyetlen sikertörténete Őri Károly szerint, hogy a KEF-en keresztül néhány cég vette át az intézményüzemeltetési feladatokat, amivel felére-harmadára sikerült mérsékelni a kórházak ez irányú kiadásait.
Nemcsak a pénzhiány, de a politikai korlátok is akadályozzák, hogy a tervezett szakpolitikai lépések még ebben a ciklusban megvalósuljanak. A biztonságra való törekvés lett a következménye annak, hogy a nyár végén a pártpolitikai csatározások kereszttüzébe került az egészségügy, így a rizikót jelentő beavatkozásokat inkább elhalasztják, bár a szakértő szerint az átalakítás tervezett programpontjai amúgy sem nem valósíthatóak meg egyetlen kormányzati ciklus alatt. Jövőre pedig már a 2026-os választások határozzák meg az ágazatot érintő kormányzati és szakpolitikai lépéseket.