A világ vezető egyetemei mellett hazai kutatásokat és fejlesztéseket is találtunk szép számmal az MI, digitalizáció, bioinformatika területéről, amelyek a demencia egyik leggyakoribb típusának korai kiszűrését és terápiás lehetőségeit célozzák.

Az öregedés során lelassuló glimfatikus rendszer újraindítása segíthet számos neurodegeneratív betegség leküzdésében.

A Scripps Research Institute kutatói a Parkinson-kór egyik fő patológiás elváltozásának számító alfa-szinuklein fehérje szintjét csökkentették egy mRNS alapú eljárással.

A Duke University kutatói a JCI Insight folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy sikerült közelebb jutniuk annak a mechanizmusnak a leírásához, amelynek során a bélből kiinduló Parkinson-kór eléri az agyat.

Kutatók a Science Advances folyóiratban arról számoltak be, hogy a műanyagokból elszabaduló nanorészecskék a Parkinson-kór és más típusú demenciák kialakulásához vezethetnek.

A University of Helsinki kutatói a Frontiers in Cellular and Infection Microbiology folyóiratban megjelent cikkükben a Parkinson-kór kialakulásának egy lehetséges okát tárták fel.

Az utóbbi évtizedek jelentős változásokat hoztak a nukleáris neurológiában. Az új módszerek bevezetésének világszerte hátráltató tényezője, hogy a finanszírozási lehetőségek csak késve követik a tudományos eredményeket.

A Michael J. Fox Alapítvány kutatói 1100 emberen próbálták ki az új tesztet, amit a Parkinson-kór korai detektálására fejlesztettek, írja a hvg.hu.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

Egy japán vizsgálat szerint az orron át adagolt oxitocin a memóriafunkciók javulását eredményezte Alzheimer-kóros egereknél, írja az OTSZ Online.