Koreai kutatók egy olyan pontrendszert dolgoztak ki, amellyel a mesterséges intelligencia már korai fázisban, nagy specificitással képes diagnosztizálni a betegséget, közli az otszoline.hu.
Az agyban felhalmozódó fehérjeaggregátumok, amelyek a Parkinson-kórhoz köthetők, aktívan képesek energiát elvonni az idegsejtektől. Ezek az aggregátumok képesek lebontani az adenozin-trifoszfátot (ATP), amely a sejtek szinte minden biokémiai folyamatának energiaforrása.
Egy nemzetközi kutatói konzorcium, a 4DPD-Omics, új szintre emeli a Parkinson-kór kutatását azáltal, hogy sejtszintű és térbeli omikai technológiákat alkalmaz az agyi elváltozások feltérképezésére.
Az új bőralapú teszt 90%-os pontossággal azonosítja a gyakran a Parkinson-kórral összetévesztett progresszív szupranukleáris parézist, közli az OTSZ Online.
Az OTSZ Online szerint az ACLY enzim blokkolása az autofágia helyreállításával takarítja ki a Parkinson-kór egyik okaként számontartott alfa-szinukleint.
A kutatás feltárja azt is, hogy az agysejtekben található PINK1 fehérje milyen szerepet játszhat a Parkinson-kór kialakulásában, valamint lehetséges magyarázatot kínál arra, hogy a Parkinson-kór miért sokkal gyakoribb a férfiak körében.
Rohamosan fejlődő terület az ún. célzott fehérje-lebontó készítmények fejlesztése, ami áttörést hozhat több, jelenleg gyógyíthatatlan betegség terápiájában.
A világ vezető egyetemei mellett hazai kutatásokat és fejlesztéseket is találtunk szép számmal az MI, digitalizáció, bioinformatika területéről, amelyek a demencia egyik leggyakoribb típusának korai kiszűrését és terápiás lehetőségeit célozzák.
A Scripps Research Institute kutatói a Parkinson-kór egyik fő patológiás elváltozásának számító alfa-szinuklein fehérje szintjét csökkentették egy mRNS alapú eljárással.