A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége (RIROSZ) megalapításának 20. évfordulója alkalmából kilenc hazai szakember munkáját ismerte el az emlékdíjjal.
Töredezett közösség a ritka betegeké, így nehéz együttesen védeniük saját érdekeiket. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) minapi konferenciáján nemcsak a diagnosztika Odüsszeiáját vették górcső alá, de az is kiderült, hogy az idei évben elkészülhet a Ritka Betegségek Regisztere, ami nem csupán az ellátásbiztonság, hanem az érdekérvényesítés sarokköve is lehet.
Miközben a klinikumban óriási előrelépést vont maga után a technológiai fejlődés, a hazai népegészségügyi rendszerről ugyanez már nem mondható el az intézményi struktúra folyamatos leépítése miatt.
A diagnosztika és a terápiák robbanásszerű fejlődése mára lehetővé tette, hogy önálló betegszervezete legyen a tüdőrákos betegeknek. Míg néhány évtizede a túlélés maximum egy év volt, mára akár 5-10 év is lehet.
Egy 12 éves gyerek szintjén kell kommunikálni a magyar betegekkel – hangzott el egy csütörtöki konferencián, ahol az egészségműveltség és egészségértés kérdéskörét körbejárva az is kiderült, hogy 100 magyarból mindössze 11 képes megfelelő szinten értelmezni az orvosi utasításokat, tájékoztatókat, terápiás javaslatokat.
A következő generációk egészségének érdekében hamarosan reprezentatív, országos kutatási program indul hazánk legnevesebb orvosi egyeteme és egy civil szervezet összefogásával.
VR Health Champions néven 7,8 millió eurós program indult, hogy felgyorsítsa a virtuális (VR) és kiterjesztett valóság (AR) technológiák bevezetését az egészségügyi ellátásban Európa-szerte. A program keretében 8 uniós tagállamból 18 partner – köztük a magyar Syreon Kutatóintézet – tömörül 9 regionális ökoszisztémába, hogy célzott támogatást nyújtson öt kiválasztott kkv-nak.