A márciusi hannoveri CeBIT-en két hatalmas pavilon foglalkozott a „public sector” – és ezen belül a gyógyítás, illetve az egészségmegőrzés – elektronikus technológiáival. A két fő irány: a betegek életének, valamint az orvosok munkájának megkönnyítése – ezekre találnak olykor mókásnak tűnő, de műszaki szempontból mindig látványos megoldásokat. Ahogyan az egész vásáron, az egészségüggyel foglalkozó zónákban is a lokalizációs, azaz helymeghatározáson alapuló készülékek és szolgáltatások vonzották a legtöbb érdeklődőt. A Bornemann cég mobil helymeghatározó eszköze, a Rescue Dobber a navigációs készülékekhez hasonlóan a GPS technológiára épül: a segélyhívó gombjának megnyomásával eljuttatja a vészhívást a hívó pontos helyzetével együtt a hívott félnek. Az eszköznek van „területjelző” funkciója is: amint a jeladó viselője átlépi egy kiválasztott terület határát, a Rescue Dobber riasztójelzést küld a segélyhívó központba, illetve a beállított hívószám(ok)ra. Emellett az összes mozgásadatot eltárolja a memóriájában, így bármikor térkép formájában, grafikusan vissza lehet keresni az adott személy mozgását. A súlyos, rohammal járó betegségek, illetve demencia esetén adhat esélyt a készülék segítségre szoruló személyek gyors megtalálására, illetve eltévedésük megelőzésére.   A vásáron folyamatosan reflektorfénybe állították a „viselhető”, illetve a   gondolattal vezérelhető egészségügyi informatikai újdonságokat. Az osztrák Guger Technologies az „agykontroll” technológia egyik globális úttörője: jelenleg az egyszerű számítógépes utasítások gondolatvezérelt bevitelénél tartanak, de ez a megoldás már csak egylépésnyire van például az aggyal működtethető protézisek világától. Hasonlót egyébként a magyar Pannon mobiltársaságot tulajdonló Telenor standján is láthatott a közönség: a fejpántos érzékelővel felszerelt önkéntesek sajátos játékot játszhattak, amelyben a pályán lévő golyót kizárólag gondolataik segítségével irányították.   Szemmozgással vezérelhető a Tobii Technology nevű svéd vállalkozás terméke. A cég standján a látogatók is kipróbálhatták a technológiát: a speciális monitor beépített kamerája érzékelte a szem mozgását, az utasításokat pislogással, illetve a szemgolyó mozgatásával lehetett kiadni. A 12 ezer euróba kerülő rendszerrel szemmel írni is lehet: ha a felhasználó a billentyűzet egyik betűjére néz, a kiválasztott karakter máris megjelenik a képernyőn.   Az mp3 zenetömörítési szabvány kidolgozásáról híres német Fraunhofer Intézet különleges programot fejlesztett ki: a gesztusokkal irányítható rendszer egyelőre öt különböző mozdulatot képes utasításként értelmezni, és akár egy hétköznapi PC és a legolcsóbb webkamera is elegendő a használatához. Például a hüvelykujj felemelése az alkalmazások elindítását (mondjuk egy zene lejátszását) eredményezi. Ezzel a módszerrel a mozgáskoordinációs problémákkal küzdők is képesek lesznek számítógépeket, illetve komputerizált eszközöket kezelni.   A CardGuard olyan vezeték nélküli egészségügyi rendszert fejlesztett ki, amely szünet nélkül monitorozza a felhasználó egészségi állapotát és fittségét, és szükség esetén be is avatkozik, például riasztással vagy egészségügyi tanácsokkal. A Sony Ericsson lépésés kalóriaégetés-számláló „fitnesztelefonnal” vette célba az egészséges életmód híveit. A Motorola feng shui telefonja is rájuk összpontosít. A készülék – mikrofonjai segítségével – 3D-s akusztikus „képet” készít a szobáról, megméri a zajszintet, a GPS segítségével a földrajzi elhelyezkedést, a kamerával a színeket, majd elemzést készít arról, hogy a helyiség mennyire harmonikus és pihentető.   Az egészségügyi informatika „komoly” alkalmazásai közül a betegadatok kezelése, illetve a gyógyítási folyamatba beépülő rendszerintegráció jelenti a legnagyobb üzletet. A CeBIT nyitónapján jelentette be a Google a Google Health platformot, amely a betegek személyes aktáinak elektronikus tárolását és kezelését szolgálja. Az internetes keresőjéről ismert amerikai cég korábban több kórházzal, vállalattal, biztosítóval és gyógyszerkísérleteket folytató társasággal írt alá szerződést a közös munkáról. Az új rendszer célja, hogy az elektronikus ügyintézésre történő végleges átállás folyamatát jelentősen felgyorsítsa, illetve lehetővé tegye a különböző nyilvántartási megoldások összekapcsolását. Mivel a rendszer tárolni tudja az orvosi feljegyzések mellett a korábban felírt gyógyszerek teljes dokumentációját és a vizsgálatok eredményeit is, lehetővé válik a gyors információcsere, a rendelési időpontok lekötése vagy a receptek kitöltése. A Microsoft is bemutatott egy hasonló megoldást Health- Vault néven, amelynél a beteg mondhatja meg, hogy az egyes orvosok és egyéb illetékesek pontosan milyen leletanyagokhoz férhetnek hozzá.   Az IBM – a Google-hoz hasonlóan – szintén azt tárta a közönség elé, hogy hogyan kapcsolhatók össze a jelenleg egymástól elszigetelten működő    telematikus (a hálózaton keresztül kommunikáló, a távolból is utasítható) összetevők és termékek egyetlen rendszerré. A megoldás kulcsát olyan szoftveres környezet jelenti, amely – a vállalati termelésirányításhoz hasonlóan – integrált folyamatkontrollt valósít meg, összehangolva a hardver- és szoftverperifériák működését. Az IBM fejlesztette ki azt a mobil orvosi információs és adatszolgáltató rendszert is, amely okostelefonokra, PDA-kra épült JAVA alapú infrastruktúrát használ. Ennek lényege, hogy az épületen vagy akár városon belül mozgásban lévő embereknek a beállításoktól, helyzetüktől, időponttól függően adatokat továbbít: személyes információkat, dokumentumokat, térképeket vagy akár multimédia-tartalmakat, s mindezeket automatikusan és lekérés alapján is megkaphatjuk. Az egészségügyi gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy az orvos percre pontosan értesülhet a betege hollétéről, állapotáról, elkészült vizsgálati eredményeiről.   Az IBM standján ugyancsak voltak elektronikus   betegkártya-megoldások. Az Európai Unió tagállamaiban (így hazánkban is) elvileg 2008-tól kell bevezetni az egységes formátumú elektronikus egészségbiztosítási kártyát: az új, fényképpel ellátott eszközök egyik oldalán az uniós, a másikon a nemzeti ellátásra jogosító adatok lesznek olvashatók. Ausztriában és Németországban várhatóan 2010-re épül ki a rendszer, Bulgáriában viszont már 2007 februárjában megkezdődött a hálózat fejlesztése. A kialakítandó rendszereknél az elektronikus dokumentumon fellelhető adatok védelme jelenti a legnagyobb problémát. Az IBM betegkártyája erre a dilemmára többszintű hozzáférési jogosultsággal válaszol: bizonyos adatok, amelyek az akut ellátás sikerét alapjaiban befolyásolják (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, alvadásgátló kezelés), mindenki számára hozzáférhetők, míg a személyes adatokat és a részletes anamnézist csak az arra felhatalmazottak tekinthetik meg.

A használati dal pedig fontos életkellék: szakításra, békülésre, merengésre, töprengésre való. Elsőre, másodikra és harmadikra egy lendületben kell végighallgatni mindet, és amikor már fejben is összeáll az egész, akkor mutatkozik meg „használati” energiájuk. Az Ugye, ott leszel? merész szerelmi hívódal, a Francia dal tán egy kiskocsmát idéz a Montparnasse-on, a Csak a szerelem érett, féltett szenvedélyről énekel rezignált tónusban, az Őt mintha ima lenne, a lemezzáró Apró a zsebben pedig egy „apadal”: emlékidézés. Sűrű és intenzív világ jön át a dalokból – és finom, gondosan eltervezett, „összművészeti” füzet és borító dukál hozzá, amiként Presser minden lemeze szép tárgy. Csöppet sem mellékes az ilyesmi, jellemzi a belsőt, együtt mutatja a szerző kézjegyét. Melynek legjátékosabb villanása a lemez remek poénja: egy minihangjáték, zenében. Két ördög a címe, két ördög szerepel benne, és két csúnyaszájú angyal is hozzá, meg egy settenkedő malac, meg még egy erdész – ja, és egy aranyhal, amit (akit?) természetesen az író-zeneszerző Presser alakít fenomenálisan, még ha Bo Gárressper (ál)néven isimages/ Szerintem új műfaj született. Sony BMG, 2006. 2999 Ft.

Fertőzött telefonok A mobilvírus olyasmi, mint például az „olcsó állam”: sokat hallottunk róla, de még nem találkoztunk vele. A helyzet most változóban van: az eddig jobbára elméleti veszélyt jelentő mobilkártevők a közelmúltban látványos offenzívát indítottak a telefonok ellen. A mobilvírusokkal évek óta ijesztgetik a nagyközönséget az informatikai biztonsággal foglalkozó cégek szakértői – jobbára tényleges ok nélkül. Az első, valódi károkozásra képes rosszindulatú mobilkód egy évvel ezelőtt jelent meg, kizárólag az operációs rendszerrel rendelkező okos telefonokon garázdálkodott, és nem terjedt el széles körben. A kórokozót egy ingyenesen letölthető szoftver hordozta, a hatás pedig drámai volt: a vírus lebutította a gyárilag okos készülékeket, azaz a telefonáláson kívül szinte az összes funkciót letiltotta. A Skulls (koponyák) nevű szoftver csak a Symbian operációs rendszert használó – jellemzően Nokia, illetve Sony- Ericsson – készülékek tulajdonosait boldogította (egyébként a jelenleg ismert mintegy 90 mobilvírus között csupán öt fut más, például Windows Mobile operációs rendszeren). A fertőzést viszonylag egyszerű volt detektálni: a vírus a bajba került telefonok nyitóképernyőjén a grafikus ikonokat koponyákra cserélte. Az eltávolítás viszont annál nehezebb volt, mivel az említett telefonok többségéről hiányoznak a tisztogatást megkönnyítő külső fájlkezelő alkalmazások.