Az agyvérzés gyógyítása az új tudományos eredmények tükrében

A The Journal of Neuroscience-ben megjelent tanulmány szerzői szerint egy, az epilepszia kezelésében használatos szer egyszeri adagja drámai módon csökkenti a stroke utáni funkcióvesztést (Augmentation of M-Type (KCNQ) Potassium Channels as a Novel Strategy to Reduce Stroke-Induced Brain Injury).

Mark S. Shapiro vezető szerző és munkatársai egérmodellben vizsgálták a stroke-ot szenvedett állatoknak adott egyszeri retigabine hatását az állatok egyensúlyozási képességeire és motoros koordinációjára. A kezeletlen állatok funkciói jelentős zavart szenvedtek, a kezelt egerek azonban olyannyira megtartották egyensúlyozási képességüket és motoros koordinációjukat, mintha nem is szenvedtek volna el agyvérzést, nyilatkozta Shapiro. Az agyszövet elemzése is azt mutatta, hogy a kezelt egerek agyában a kezeletlenekhez képest szignifikánsan kisebb volt a sejtpusztulás mértéke. Az egyszeri dózisú szer hatása a stroke utáni ötödik napig volt megfigyelhető.

Sonya Bierbower, a cikk első szerzője elmondta, hogy a továbbiakban megvizsgálják azt is, hogy lehetséges-e ilyen módon megelőzni a stroke-ot magas kockázatú állatmodellekben.

A retigabine és a hasonló hatású antiepileptikumok az idegsejtek feszültségszabályozó kálium-csatornáit nyitják meg, ezáltal megakadályozzák a neuronok elektromos aktiválódását. Mint kiderült, az iszkémiás stroke utáni állapotban a neuronok elcsendesítése segít abban, hogy a sejtek megőrizzék az erőforrásaikat addig, amíg helyreáll a vérellátás. Mint a kutatók kifejtik: ezzel a módszerrel sikerülhet az agyvérzés utáni károsodások első lépcsőjének megakadályozása, aminek következtében a legnagyobb pusztítást okozó másodlagos folyamatok (az elpusztuló sejtek által kiváltott gyulladásos reakció, és az annak következtében létrejövő még több sejthalál) sem indulnak be.

A reaktív oxigéngyökök kizárása

A Cell Death and Disease című szaklap tanulmányának szerzői azonosítottak egy ioncsatornát a neuronok sejtmembránjában, amely közreműködik a stroke utáni másodlagos sejtpusztulás kialakulásában, ezért ígéretes gyógyszercélpont lehet az agyvérzés pusztító hatásainak megelőzésében (TRPM2 channel deficiency prevents delayed cytosolic Zn2+ accumulation and CA1 pyramidal neuronal death after transient glo Q1 bal ischemia).

A stroke túlélőinek agyában az az oxidatív stressz okozza a legnagyobb sejtpusztulást, ami a sérült terület vérellátásának helyreállása utáni órákban vagy napokban következik be.

Mint a tanulmány vezető szerzője, Lin-Hua Jiang elmondja, napjainkig a legtöbb gyógyszerkutatás a stroke után közvetlenül kialakuló vérellátási hiány által okozott károsodás megelőzésére irányult, azonban ezt a fázist nehéz megcélozni, ugyanis a beteg akár még a mentőautóban sincs, amikor ez bekövetkezik. A következő fázisban azonban a beteg már nagy valószínűséggel a kórházban van.

A University of Leeds and Zhejiang University kutatói olyan ioncsatornát azonosítottak, amelyet a vérkeringés helyreállása után felszabaduló reaktív oxigéngyökök kapcsolnak be, és amelyek eltávolítása szignifikánsan csökkentette a stroke után kialakuló károsodás mértékét. A tudósok olyan transzgénikus egértörzset vizsgáltak, amelynek tagjaiból eltávolították a TRPM2 elnevezésű ioncsatornát. Stroke után ezeknek az egereknek az agyában is termelődtek a reaktív oxigéngyökök, azonban a neuronok védettek voltak velük szemben: szignifikánsan csökkent az idegsejtpusztulás, és az agyi funkciók is jobban megőrződtek. A kutatók jelenleg egy nagy kémiai könyvtár molekuláit tesztelik, hogy megtalálják azokat, amelyek hatékonyan gátolják az ioncsatorna működését.

Elpusztult neuronok pótlása

A Science cikkének szerzői egy olyan, eddig ismeretlen mechanizmust azonosítottak, amelynek révén a stroke-ot szenvedett agyban új idegsejtek keletkeznek (A latent neurogenic program in astrocytes regulated by Notch signaling in the mouse).

A svédországi Lund University és a Karolinska Institute kutatói egérmodellben kimutatták, hogy agyvérzés után a sérült terület asztocitái éretlen idegsejtekké alakulnak, amelyek aztán érett neuronokká válnak. A tudósok azonosították azt a jelátviteli folyamatot is, amely az asztrociták neuronokká alakulását szabályozza. Mint elmondják, az egészséges agyban ez a jelátviteli út aktív, ami megakadályozza a sejtátalakulást, míg stroke után a jelátvitel gátlás alá kerül, és megkezdődik az új idegsejtek kialakulása.

Jonas Frisén első szerző és munkatársai vizsgálataik során azt tapasztalták, hogy ha egészséges egerekben blokkolják e jelátviteli út működését, az asztrociták akkor is idegsejtekké alakulnak, azaz nem csak a stroke hatására indul be a sejtátalakulás. A mechanizmus ezek szerint hasznos gyógyszercélpont lehet más típusú agyi betegség során elpusztult sejtek pótlására is.

10 évvel ezelőtt a publikációt jegyző csoport két tagja, Zaal Kokaia és Olle Lindvall kutatócsoportja mutatta ki, hogy stroke után idegi őssejtekből új neuronok jönnek létre, a közeljövőben pedig azt akarják kimutatni a tudósok, hogy az asztrocitákból létrejövő idegsejtek milyen mértékben funkcionálnak, és hogy hasonló folyamatok az ember agyában is lejátszódnak-e, továbbá ha igen, milyen módon lehet azokat serkenteni. Mint Olle Lindvall hozzáteszi: ezáltal nemcsak a stroke áldozatai, de pl. Parkinson-kórosok vagy Huntington-kórban szenvedők központi idegrendszeri funkcióinak helyreállítására is mód nyílna.