Január elején a Prima Medica EgészségHálózat eseményén a szakma jelentős képviselői osztották meg tudásukat, tapasztalataikat jogi kérdésekről és az MI egészségügyi vonatkozásairól.
A meglehetősen drámai hazai daganatos halálozási statisztikák oka, hogy a magas incidenciát késői felismerés kíséri, a terápiás válaszok pedig egyénenként változóak. A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium (NTL) erre a strukturális és tudományos kihívásra adott komplex választ.
Ugyanakkor még kérdés, hogy mi az a módszertan, amivel az adatok átültethetők a gyakorlatba, és hogyan alakítják ki ehhez a megfelelő jogszabályi környezetet.
A kormány fenntartja azt az elkötelezettségét, hogy Európa legjobb egészségügyi rendszerét szeretné létrehozni, mondta a belügyminiszter az Országgyűlés Népjóléti bizottságában tartott éves beszámolójában.
A betegséget kísérő, gyakran nehezen azonosítható tünetek miatt a neuroendokrin daganatokat jellemzően későn ismerik fel, ami rontja a kezelési lehetőségeket.
Miközben a „katasztrofális, brutális és felszámolhatatlan” szakdolgozóhiány már teljes kórházak működését veszélyezteti, az ágazatért felelős államtitkár inkább félreértett viccekről értekezett a Magyar Kórházszövetség Őszi Szakmai Napok 2025 rendezvényének második napján. Ha a fenntartónak vannak is tervei a kritikus helyzet megoldására, az a nyilvánosság számára nem derülhetett ki.
A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának kutatói azon dolgoznak, hogyan lehet gyorsan és hatékonyan reagálni akkor is, ha minden körülményt nem tudunk befolyásolni.
Az előrehaladott állapotú, illetve áttétes prosztatarákos, valamint a gasztroentero-pankreatikus neuroendokrin tumorok (GEP-NET) kezelésében idehaza is egyre inkább teret nyernek a radioizotópos kezelések. A betegek túlélését meghosszabbító terápiák terjedésében nagy szerepe lenne a megfelelő gépparkkal ellátott újabb nukleáris medicina centrumok felállítának, különösen a diagnosztika területén.