A tüdőrák új korszaka: precíziós terápia és célzott orvosképzés

A tüdőrák ma már nem egységes betegség, hanem „ritka betegségek csokra”, ahol a túlélés záloga a multidiszciplináris szemlélet és a fiatal szakorvosok folyamatosan frissített tudása. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján, az MSD Magyarország partnerségével indított preceptorship programot sajtótájékoztatón mutatták be csütörtökön, Budapesten.

Április a rák elleni küzdelem hónapja. Bár a statisztikák még mindig ridegek – Magyarországon évente mintegy 9000 új tüdőrákos esetet regisztrálnak, és az ötéves nettó túlélési arány mintegy 18,4 százalék –, a paradigmaváltás megkérdőjelezhetetlen.

A célunk az, hogy a tüdőrákot egyre inkább krónikus betegséggé szelídítsük – fogalmazott Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója. A folyamat már elindult, hiszen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján az immunterápia bevezetése óta az előrehaladott, nem-kissejtes tüdőrákos (NSCLC) betegek halálozási kockázata 22–32 százalékkal csökkent, a hároméves túlélési arány pedig közel megduplázódott.

Nem csak a dohányfüst a bűnös

Megváltozott a betegség arcéle – folytatta a pulmonológus. – Bár a dohányzás marad a legfőbb rizikófaktor, egyre több a soha nem dohányzó, illetve a női beteg. A légszennyezés (PM₂.₅, NO₂), a radon, a genetikai mutációk és a passzív dohányzás olyan tényezők a tüdőrák kialakulásában, amelyekkel számolnia kell a modern onkopulmonológiának. Az adenokarcinóma incidenciájának emelkedése világszerte új etiológiai válaszokat követel, hiszen a diagnózis pillanatában a betegek több mint 40 százaléka még mindig a IV. stádiumban van.

A terápiás paletta bővülése – az immunterápiák és a célzott kezelések megjelenése – drasztikusan változtatta meg a betegmenedzsmentet – hangsúlyozta a klinika igazgatója, megemlítve, hogy évente 30 ezer járóbeteget és több mint ezer onkológiai fekvőbeteget látnak el. Nemzetközileg akkreditált szakmai referenciaközpontként adnak helyszínt a preceptorship programnak, amelynek keretében 30 fiatal szakorvos – tüdőgyógyászok, onkológusok, mellkassebészek, patológusok – kap lehetőséget arra, hogy kiscsoportos, gyakorlatorientált formában sajátítsa el a legkorszerűbb eljárásokat.

Diagnosztika: EBUS és a molekuláris precizitás

A hatékony kezelés alapja a tűpontos stádiummeghatározás. A klinikán rendelkezésre álló modern endoszkópos technológiák, mint az endobronchiális ultrahang (EBUS) és az ultravékony bronchoszkópia lehetővé teszik a mediastinalis nyirokcsomók és tumorgócok olyan precíz mintavételét, amely nélkülözhetetlen a molekuláris diagnosztikához.

Prof. dr. Tamási Lilla, Prof. dr. Müller Veronika, Prof. dr. Holló Péter

Az alacsony dózisú CT (LDCT) jó irány, de az optimális, népegészségügyi szinten validált vizsgálati csomag összeállásához még néhány év kutatómunka szükséges – mondta Tamási Lilla, a klinika igazgatóhelyettese arra a kérdésünkre, hogy mekkora diagnosztikai plusz-kapacitásra vagy milyen szűrési reformra lenne szükség ahhoz, hogy az említett modern vizsgálati technológiák ne csak a „szerencsés kevesek” számára legyenek elérhetőek. Hozzátette azt is, hogy a tüdőrák rendkívül alattomos, sokáig tünetmentes betegség, mivel a tüdő mélyén fejlődve nem okoz fájdalmat, ezért a szűrés világszerte komplex kérdés. A „nemdohányzó tüdőrák” és a fiatalok megbetegedése egyre gyakoribb, ezek gyakran speciális molekuláris mutációkat hordoznak, így a szűrési protokollok finomítása folyamatos szakmai feladat.

Sok ritka betegség csokra

Ma már annyifajta tüdőrákot különítünk el, hogy ez nem egyetlen kórkép, hanem „sok ritka betegség csokra” – világított rá a szemléletbeli változásra Tamási Lilla. Ezért elengedhetetlen, hogy a beteg kezelése során döntéseket szervspecifikus onkoteam hozza meg már a kezdetektől, amelyben két onkológus, sugárterapeuta, mellkassebész, patológus és radiológus mellett nukleáris medicina szakorvos is részt vesz. A tüdőrák kezelése ma már nem rövid távú beavatkozás, hanem – ahogy az igazgatóhelyettes fogalmazott – hosszútávfutás.

A fejlődés a korai stádiumú betegeknél a leglátványosabb, ahol ma már kuratív célzattal lépnek fel. A korábban csak a műtét után alkalmazott (adjuváns) kezelések mellett megjelent a perioperatív stratégia, amelynek során az immunonkológiai terápia és a kemoterápia kombinációja már a műtét előtt segíthet a túlélési esélyek javításában. Ehhez azonban már a kezdeti szakaszban ismerni kell a daganat molekuláris mintázatát, amit a klinikán rutinszerűen végeznek.

Az immunrendszer „mellékhatása” a siker?

A társszakmák együttműködését példázta Holló Péter, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának igazgatója. Az immunterápiák először a melanoma és a tüdőrák ellátásában hoztak áttörést 2011–2012 környékén, az ebben szerzett tapasztalatok pedig ma már más daganattípusoknál is alapvetőek.

A modern terápiák azonban új típusú kihívásokat, immun-kapcsolt mellékhatásokat hoztak. A professzor szerint ma már az a „csoda”, ha nincs mellékhatás, sőt, létezik egyfajta ambivalencia. Sok esetben azoknál a betegeknél, akiknél súlyosabb mellékhatások jelentkeznek, a daganatellenes kezelés is hatásosabbnak bizonyulhat. A leggyakoribbak a bőrgyógyászati, gasztroenterológiai vagy endokrin panaszok, de ha ezeket időben felismerik és kezelik – amihez a Semmelweis Egyetemen minden háttér adott –, az onkológiai terápia folytatható marad.

Képzés a jövőnek

A tudás olyan gyorsan avul, hogy a kiscsoportos fórumok, ahol a jó gyakorlatok közvetlenül átadhatók, kritikus fontosságúak – válaszolta lapunknak Müller Veronika, amikor arról kérdeztük, képes-e a preceptorship program 30 fiatal orvosa érdemben enyhíteni az évi 9000 új eset jelentette nyomást.

Nem elvárható, hogy mindenki a molekuláris biológia legmélyebb szintjéig kövesse a változásokat, de a multidiszciplináris tudásmegosztás révén a csapat egésze válik hatékonyabbá – tette hozzá a professzor.

Az amerikai irányelvek évente akár négyszer is módosulnak, és a hazai szakemberek is küzdenek az egyedi méltányossági kérelmekkel, hogy betegeik a legújabb szerekhez is hozzáférjenek – mondta Tamási Lilla. A program célja tehát nem csupán a szakvizsga-előkészítés, hanem egy olyan elitgárda kinevelése, akik a tüdőgyógyászat ezen speciális és tragikus, de ma már reménykeltő területe iránt elkötelezettek.

A tüdőrák-ellátás jelentősen elmozdult a korábban kedvezőtlen túlélési mutatóktól. Bár a küzdelem továbbra is nehéz, a Semmelweis Egyetem szakemberei szerint a diagnosztikai precizitás, a multidiszciplináris onkoteamek és a személyre szabott, akár műtét előtti immunterápiák együttesen biztosítják, hogy a betegek ne csak túléljenek, hanem jó életminőségben élhessenek együtt a krónikussá szelídített betegséggel.