Az elmúlt évtizedben soha nem látott ütemben ismertük meg az egyes hematológiai daganatféleségek, különösképpen a B-sejtes lymphomák genetikai térképét. Az elkövetkező évtized legnagyobb kihívása lesz a valóban személyre szabott terápiás stratégia kidolgozása, amelynek során a genetikai ismereteinket és a terápiás lehetőségeket integrálva elérhetjük, hogy minden beteg a saját tumorprofiljának megfelelő gyógyszert kaphassa.

Április 22. és 29. között tartják a primer immunhiány világhetét, melynek fő küldetése, hogy ráirányítsa a figyelmet erre a betegségcsoportra.

Az elmúlt évtizedben a nemi betegségek számának ugrásszerű növekedése figyelhető meg mind a homo-, mind a heteroszexuális közösségekben. A proctitist okozó nemi úton terjedő fertőzések tünettana szegényes, a betegek nagy része aszimptomatikus vagy csak kevés, általános tünettel jelentkezik.

Újabb szakaszához ért a magyar oltási program. Lehetővé teszik a Magyarországon élő külföldiek és a külhoni magyar állampolgárok oltását is.

A modern diabetológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe az inzulinpumpa-kezelés, a szöveti glükózmonitorozás. Az utóbbi 10 esztendőben olyan rohamléptekkel jelentek meg újabb és újabb technológiák, hogy ma valóban csak rövid idő választ el minket a „mesterséges hasnyálmirigy” (AP) piacra kerülésétől. 2020. január 1-jétől a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK) társadalombiztosítási támogatással teszi lehetővé a szenzoros technológia hozzáférését 1-es típusú diabetesszel élők számára.

A cukorbetegség gyógyítása napjainkban sem megoldott, ezért érthetőek azok az útkeresések, melyek az endokrin hasnyálmirigy pótlására törekednek. A több évtizedes múltra visszatekintő pancreas- és szigetsejt- transzplantáció korlátai és visszafogott eredményei miatt előtérbe kerültek azok a kutatási irányvonalak, melyek biológiai, illetve műszaki-informatikai rendszerek fejlesztésére irányulnak. Ezek az alternatívák napjainkban az őssejtkezelés és a mesterséges pancreas alkalmazási területeit jelenthetik.

A minden 500-ból legalább egy embert érintő betegségnek több mint 200 fajtája ismert. A veleszületett immunhiányos betegség intravénás immunglobulinpótlással jól szinten tartható, sok beteg számára biztosítva a teljes élet lehetőségét.

Napjainkban, hét évvel a védőoltások törzskönyvezése után a rotavírus-fertőzés még mindig jelentős szerepet játszik a fejlődő országokban az ötéves kor alattiak hasmenéssel összefüggő mortalitásában, míg az alacsony halálozási mutatójú régiókban az infekcióval összefüggő hospitalizációban és egészségügyi ellátásban.

A G8 országok szakminiszterei megbeszélést tartottak az antibiotikumrezisztencia egyre nagyobb problémájának megvitatására. Az angol országos tisztifőorvos szerint a kérdés egy sor megoldandó feladatot vet fel.