Népegészségügyi szemléletű közösségi alapellátás – nagyjából ezekkel a szavakkal foglalható össze, milyen irányba mozdítanák tovább a mára önmagát túlélt háziorvosi rendszert.
Az egészségügy bukhat akár 25 milliárdot is a cafeteriaadó-emeléssel, veszthetnek a betegek, a gyógyszerészek és az orvosok, tiltakoznak a pénztárak és a gyógyszerészkamara is – írja mások mellett az Origo.
Bár sejteni lehetett, hogy az Uzsoki-modell előbb-utóbb lépéskényszerbe hozza a döntéshozókat, a végül elhangzó politikai állásfoglalás – miszerint: állami intézményben nem működhet privát ellátó és magánszolgáltató sem részesülhet OEP finanszírozásban – nagyobb meglepetést keltett a vártnál.
Pontos adatok híján senki sem tudja, hogy Magyarországon mennyien dolgoznak magánorvosként, mint ahogy azt sem sikerült mindmáig tisztázni ki, hogy ki nevezhető magánorvosnak.
Bár az orvosi kamara szigorítaná az egészségügyi vállalkozók reklámjainak szűrését, újabb hatásos tilalomfát legfeljebb az állam állíthat, ám nem biztos, hogy ez érdeke.
A reklámpiac vadhajtásának nevezi a kamara azokat a hirdetéseket, amelyekben a magánorvosok a piaci ár töredékéért kínálkoznak – emlékeztet a Délmagyar.
Megosztaná az iparági extra adó fizetésének kötelezettségét a gyógyhatású készítmények forgalmazóival Szabó László, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének alelnöke.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?