Az adatvezérelt működés és az MI fejlesztések nélkül nem tartható fenn a betegút- és kutatásfejlesztési hatékonyság – hangzott el a 6. Digital Health Summit egészségügyi konferenciáján.

Az innovatív, célzott terápiák kétharmadát finanszírozottan, harmadát pedig egyedi méltányossági alapon érik el idehaza a tüdőrákos betegek, ám a korai felismerést és a kezelést alapvetően meghatározó diagnosztikai eszközpark bővítésre szorulna Magyarországon.

Ráverünk a közép-európai országokra a mellrákgyógyítás eredményességében – derült ki a mellrák elleni küzdelem világnapja (október 1.) alkalmából tartott háttérbeszélgetésen, ahol azonban az is elhangzott, hogy növekszik a fiatalabb nők körében a rossz prognózisú daganatok előfordulási gyakorisága.

A cél az, hogy a daganatos megbetegedést krónikus, jól kezelhető betegséggé szelídítsék, számol be az Economx egy háttérbeszélgetésről.

A megállapodás, amelyt csütörtökön írtak alá, a szűrővizsgálatok, a diagnosztika, illetve az innováció és az oktatás területére is kiterjed.

Az előző évtizedben itthon jelentős csökkenés tapasztalható a daganatos megbetegedések előfordulásában és a daganatos halálozásban.

Tudományetikai szempontra hívja fel a figyelmet Álmos Péter, a MOK elnöke egy rákstatisztikai kutatással kapcsolatban, közli a hvg.hu.

Kevesebb várakozás, megfelelő színvonalú kiszolgálás, hatékony betegellátás – ezeket várjuk el az egészségügytől. Ennek elérésének pedig egyik fontos eszköze lehet a digitalizáció.

A PharmaOnline a klinikai vizsgálatokról beszélgetett Barótfi Szabolcssal, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatójával.