Nem létezik mesterséges intelligencia mentes jövő az egészségügyben sem

A magyar egészségügy digitalizációja felgyorsult, amit az állami és piaci szereplők egyaránt meghatározónak tartanak. Az adatvezérelt működés és a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztések nélkül nem tartható fenn a betegút- és kutatásfejlesztési hatékonyság – hangzott el a 6. Digital Health Summit egészségügyi konferenciáján. Az egészségügyi fejlesztések itthon három fő területe fókuszálnak: működési hatékonyság növelése, adminisztráció csökkentése és diagnosztika-terápia támogatása. Az orvosok elsősorban az adminisztráció mérséklésére fókuszálnának, de a diagnosztikai és terápiás támogatás is előnyt jelent. Ellenben kihívást hoz az adatok, a különböző források összehangolása, valamint a társadalmi és szakmai bizalom kérdése. A megtérülés nem hagyományos, de a várólisták csökkenése, a hozzáférés javulása, és a hatékonyabb kezelése jelentős előnyök.

Az MI nem cél, hanem eszköz, amely ma leginkább a beszédfelismerésben és a képdiagnosztikában jelenik meg, ugyanakkor a gyakorlati hasznosítás még elmarad a várakozásoktól – hangzott el azon a panelbeszélgetésben, amelyet Keresztes Konrád, az MSD Magyarország igazgatóhelyettese vezetett. A legnagyobb érték nem az algoritmus, hanem a megfelelően strukturált adat, és rendszerképesség nélkül Magyarország hosszú távon kiszolgáltatottá válhat. Az ügyfélélmény javítása, a belső folyamatok automatizálására, a kockázatkezelésre és a csalásmegelőzésre fontos feladat, de az adatmegosztás, az intézmények közötti együttműködés és az ipari szereplők bevonása is elengedhetetlen. Ugyanakkor komoly etikai és adatbiztonsági kérdések is felmerültek, különösen a „black box” megoldások és a külföldi technológiai óriások szerepe kapcsán. A jövő kulcsa a koordinált fejlesztés, a stabil infrastruktúra és a nemzeti érdekeket is figyelembe vevő nyitott együttműködés lehet.

Az utóbbi 60 évben az egészségügyi ellátás fejlődésével 20 évvel növekedett a születéskor várható élettartam, az EU-ban a férfiaknál immár 78, míg a nőknél 84 év. A hazai adatok alapján az az életkor, amelyet jó minőségben élünk meg, a férfiaknál 63, a nőknél 65 év, ez azt jelenti, hogy életünk csaknem negyedét nem így töltjük – emelte ki Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvosigazgatója. Az életmódbeli tényezők elősegítik a krónikus betegségek kialakulását. Az életmódváltással – fizikai aktivitás, dohányzás mellőzése, egészséges táplálkozás, stresszkezelés – akár 20 év jó egészségben eltöltött élet nyerhető.

A gyógyszeriparban szintén új korszak kezdődött, a digitális szakértelem és mérhető kapcsolatok kulcsszerepet kapnak. A hangsúly a partnerekkel – orvosokkal és betegekkel – való interaktív, kétirányú kommunikáción van, ahol az MI és digitális eszközök támogatják a személyre szabott információátadást, mondta Deszk Anikó, a Sanofi Magyarország vezérigazgatója. A vállalatoknak alaposan fel kell térképezniük az igényeket és a folyamatokat, hiszen a hatékony MI-értékteremtés alapja az igénykezelés, a felhasználói élményt figyelembe vevő finomítások és a folyamatok folyamatos újratervezése. Az MI önmagában nem elég: a sikerhez fontos a folyamatok, a jogi és technológiai monitorozás, valamint a munkavállalói készségek fejlesztése.

Az adatalapú döntéstámogatásnak komoly jelentősége van. Az AstraZeneca felkérésére készült pilot során átláthatóvá tették a betegút, gyógyszerelés és kockázati tényezők állását. A rendszer lehetővé tette a valós idejű adatok feldolgozását, előrejelzések készítését, prevenciót, terápiaoptimalizálást és gyógyszerfogyasztás követését. Ez pedig komoly segítséget jelent, hiszen a légzőszervi betegségek a harmadik helyen állnak a halálozási listán Magyarországon, és a kezelésük túlmutat a prevenciós ellátáson hangsúlyozta Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa. Magyarországon 1,2 millió ember érintett tüdőbetegségben, évente 46 ezer halálesettel, miközben a betegekre fordított költségek jelentősek. Az asztmás betegek száma 284 ezer, és bár a halálozás alacsonyabb a jobb beteg-együttműködés miatt, de társadalmi költségük magas.

A Felzárkózó Települések program 2019-ben indult el Magyarország 300 legszegényebb településén, mintegy 320 ezer ember ellátását célozva meg. Az eredetileg tervezett alapellátás gyorsan kibővült járóbeteg-szakellátással, így egy virtuális szakorvosi hálózat is létrejött. A fejlődés része lett a helyszíni laborvizsgálat, a személyre szabott gyógyszerellátás és a tudományos adatfeldolgozás is. Az InterSystems bevonásával 2025-re létrejött egy központi adatplatform (IRIS), valamint egy kutatói „homokozó”, ahol gépi tanulási modelleket is alkalmaznak, többek között betegszegmentációra, forgalombecslésre és terápiás mérésére. A legfontosabb tanulság: az adatgyűjtés és az adatalapú döntéshozatal hosszú távon nélkülözhetetlen, a rendszer pedig folyamatos fejlesztést igényel.

Az Európai Egészségadat-tér (EHDS) komoly lehetőséget jelent a hazai intézményeknek és vállalkozásoknak. A rendszerhez való kapcsolódás jelentős hatékonyságnövekedést biztosít az egészségügyi szolgáltatók számára: EU-s adatbázisokhoz férhetnek hozzá, országokon átívelő szolgáltatásokat nyújthatnak, és akár 15 százalékos költségcsökkentést érhetnek el. Ehhez viszont érdemes segítséget is nyújtani. A rendszer egyik nagy előnye, hogy standardizálja az adatforrásokat, szögezte le Bagyura Zsolt, a Semmelweis Egyetem Klinikai Adatszolgáltató Intézetének alapítója. Rengeteg feladat áll a kutatók és az adattudósok előtt, hogy egy működőképes EHDS építőköveit lerakják. Az innovációk egy részét startupok és a versenyszféra cégei valósítják majd meg, de nagy szerepet kap az egyetemi szféra is.