Jermendy György belgyógyász, diabetológus évtizedek óta dolgozik a hazai és nemzetközi diabetológia élvonalában, pályafutása során végigkísérte az ellátás fejlődését a diétás tanácsok korszakától egészen az intelligens inzulinpumpákig, a diabetológiát forradalmasító gyógyszerekig. A professzorral nemcsak a technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.

Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.

Politikai pástra siklott az az orvosok önrendelkezésről szóló szimpózium, amelyet a Magyar Orvosi Kamara szervezett az Orvos Világszövetség, az Európai Orvosok Állandó Bizottsága, valamint a Német Orvosi Kamara képviselőinek részvételével. A delegációk Pintér Sándor meghívására látogattak Budapestre.

A Richter Gedeon Nyrt. 2025-ben is Richter Érdemérem Díjjal fejezte ki megbecsülését azoknak az orvosoknak, akik nap mint nap a betegekért, a magyar egészségügy fejlődéséért dolgoznak.

Hegedűs Zsolt ortopédsebészt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnökét kérte fel Magyar Péter, a Tisza párt elnöke, hogy november végére állítsa össze a minisztériumot vezetői csapatot.

Volt pusmogás, volt morajlás, de még harsány kacaj is a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség XXVII. konferenciájának egészségpolitikai fórumán, ahol Takács Péter egészségügyi államtitkár arról is beszélt, jól fogadja a kormány az unortodox ötleteit.

A hazai alapellátás leszakadozóban van, a remélt felzárkózás helyett – nyilatkozta lapunknak dr. Rurik Imre professzor, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

Az egészségügy erős kampánytéma lesz – prognosztizálta Takács Péter egészségügyi államtitkár a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVII. Kongresszusát záró egészségpolitikai fórumon, ahol dübörgő digitalizációról, tolerálható adósságállományról és fel nem adott harcról is beszélt.

A neurokognitív zavarok egyre nagyobb kihívás elé állítják az egészségügyi ellátást. Hazánkban is aluldiagnosztizált, hiányosan felismert, hiányosan kommunikált, alulkezelt és alulgondozott a demencia. A háziorvosok szerepe kiemelkedő a korai felismerésben és a demenciával élők gondozásában. A kompetenciahatárok betartása mellett növelni kell a rizikócsoportba tartozók szűrési gyakoriságát, a betegvezetésben javítani kell a kognitív, a pszichés és viselkedési (BPSD) tünetek kezelési gyakorlatát a háziorvosok körében.