A Covid–19-világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus a súlyos akut légúti tünetek lezajlását követően a betegek jelentős százalékánál hónapokig, de akár 1 éven túl is fennálló panaszokat képes okozni.
Az epilepsziabetegség nem megfelelő kezelése jelentős mortalitási rizikót jelent. A farmakológiai terápia fokális rohamok esetén 57, míg generalizált esetekben 85 százalékban eredményez rohammentességet.
Táplálékallergia alatt az allergén elfogyasztását követő, immunmediált reakciók megjelenését értjük. Gyermekkorban a táplálék okozta hiperszenzivitási reakció előfordulása igen gyakori, diagnosztizálása pedig a rendkívül változatos tünettan miatt igen nagy kihívást jelenthet.
Az asztma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) elkülönítése időskorban nehezebb: a két kórkép közt gyakori az átfedés, ezért a differenciáldiagnózis és a terápia fokozott odafigyelést igényel.
A Laboratory Investigation és a Patterns folyóiratokban számoltak be egy olyan szövetfestési módszerről, amely nem fizikailag létező festőanyagot használ, hanem a vizsgálandó mintákat virtuálisan festi meg MI alkalmazásával.
Az inhalációs kortikoszteroid megfelelő indikáció esetén alkalmazva csökkentheti a COPD heveny fellobbanásait. Evidenciák vannak arra, hogy a gyakorlatban az ICS-kombinációkat gyakran alkalmazzák olyan esetekben is, amelyekben az előnyük nem bizonyított.
Az atópiás ekcéma igen gyakori, krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amely az esetek jelentős százalékában már csecsemő- vagy kisdedkorban manifesztálódik. Patogenezisében a genetikai hajlam, immunregulációs eltérések, az epidermális barrier funkció károsodása egyaránt szerepet játszanak. A betegség lefolyását, a klinikai tünetek fellángolását szignifikánsan befolyásolja számos külső és belső környezeti faktor, így hormonális, emocionális, éghajlati tényezők, infekciók, inhalatív allergének, kontakt allergének, bizonyos élelmiszerek.