Köszönöm Dóczi Tamás professzor úr hozzászólását, amely fontos kiegészítése a radiológia ki- és visszaszervezéséről írt cikkemnek. A bemutatott pécsi modell ugyanis azt igazolja, hogy a szektorsemleges finanszírozás működőképes konstrukció.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A PTE projektje egységes szakmai keretbe foglalta a gyógyszercélpont-kutatást, az adatvezérelt elemzést és a neuroprotekció vizsgálatát.

Egy már társadalmi egyeztetésen” lévő, hamarosan az Országgyűlés elé kerülő jogszabály-módosításnak köszönhetően rendeződik a Pécsi Diagnosztikai Központ helyzete.

Miközben a klinikumban óriási előrelépést vont maga után a technológiai fejlődés, a hazai népegészségügyi rendszerről ugyanez már nem mondható el az intézményi struktúra folyamatos leépítése miatt.

Jelenleg nem tudjuk, hányan és milyen betegségtől szenvednek az országban. A hvg360 Dóczi Tamás professzorral beszélgetett.

A neurológiai betegségekről beszélgetett Dóczi Tamás idegsebésszel, a PTE professor emeritusával, az MTA rendes tagjával a hvg360.

A program egyik kiemelt fókusza, hogy elérhetővé tegye a hátrányos helyzetű lakosság számára a vizsgálatokon való részvételt.

A Magyar Stroke Társaság a Rotary Clubokkal karöltve országos stroke prevenciós napot szervez az ország 19 pontjára, október 12. szombatra.

Idén több mint 900 jelölés közül választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik át a Prima Primissimákat, húszan a Primákat megillető elismerést.