A CKD-s betegek hipertóniájának kezelése kiemelt jelentőségű, mert a hipertónia az egyik legfontosabb kockázati tényezője – a kardiovaszkuláris betegségek mellett – a vesefunkció további romlásának és a későbbi szövődmények kialakulásának.
Bár az új kritériumok ígéretes érzékenységet és specificitást mutattak az első fázisú adatok alapján, további érvényességi vizsgálatok szükségesek a megbízhatóságuk megerősítéséhez.
A stroke ellátása jelentős mértékben fejlődött az utóbbi évtizedekben. Az agyérkatasztrófát követő periódusban gyakran alakulhatnak ki neuropszichiátriai kórképek, ezek közül a poststroke-depresszió a leggyakoribb.
A magasvérnyomás-betegség a civilizált emberiség egyik népbetegsége. Az életkörülményeink gyors és látványos megváltozásával egyre újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelnie az emberi szervezetnek. Genetikai hátterünk, így élettani alkalmazkodóképességünk azonban évszázadok óta nem változott.
Mivel hatékony gyógyszeres és pszichoterápiás módszerekkel rendelkezünk a szorongásos zavarok kezelésére, a korai felismerés és az időben megkezdett, hatékony intervenció kulcsfontosságú népegészségügyi szempontból és az érintett egyén számára is.
A tüdőérintettséggel járó autoimmun betegek gondozása és terápiájának meghatározása rendkívül szoros együttműködést igényel az immunológia és a pulmonológia részéről.
A polycythaemia vera (PV), az ún. valódi bővérűség, a 2016-os WHO nevezéktana, ill. felosztás szerint egy krónikus myeloproliferativ daganatos megbetegedés.
A hazai modern ajánlásoknak köszönhetően a pánikbetegség magyarországi diagnosztikája, terápiája és követése a nemzetközi protokollokkal kiválóan összecseng.
Az antinukleáris antitestek meghatározása szempontjából a fő problémát az a tévhit jelenti, miszerint a pozitív ANA-teszt annyira szenzitív, hogy további ANA-szubszerológiai vizsgálatokra (pl. anti-ENA) nincs is szükség. Ez az állítás nem felel meg a jelenleg rendelkezésre álló szakirodalmi adatoknak és bizonyítékoknak.