Az utóbbi évtizedekben a túlsúly és az elhízás előfordulásának meredek emelkedése következtében az elhízáshoz kapcsolódó metabolikus és szervi eltérések is megszaporodtak, nemcsak a felnőtt, de a gyermek populációban is.

A neuropátia a perifériás idegrendszer normál működésének megváltozása, melyet valamilyen befolyásoló tényező okoz. Számos tényező és meglévő betegség is okozhat perifériás neuropátiát, de a betegség kialakulásának második leggyakoribb oka az alkohol. Magyarországon a felnőtt lakosság 21,3 százaléka alkoholbeteg vagy magas kockázatú ivó. Az alkohol elhagyása mellett életmódbeli változtatásokra is szükség van, rendszeres mentális és addiktológiai gondozás szükséges, ideértve az önsegítő csoportokba való irányítást mind a kliens, mind a hozzátartozók számára.

Cukorbetegeknél fokozott a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. A diabétesz fontos kockázati tényezője a CKD kialakulásának, amely önmagában is fokozza a KV-kockázatot.

A fermentáció az egyik legősibb élelmiszertartósítási-technika, amit vélhetően már 9000 éve ismer az emberiség, közli a PharmaOnline.

A Scientific Reports folyóiratban május 10-én jelent meg a Santa Casa de São Paulo School of Medical Sciences kutatóinak cikke, amelyben  a kurkumin és a kurkuminoidok hatását vizsgálták SARS-CoV-2 fertőzött emberi neuroblasztóma sejtvonalon.

A glükagon-szerű-peptid-1- (GLP-1-) analóg liraglutid fokozza az endometriumrák sejtek progeszteronnal szembeni érzékenységét, és visszafogja azok szaporodását - mindez a jövőben új utakat nyithat meg a kórkép gyógyszeres terápiájában.

A The Lancet Infectious Diseases folyóiratban megjelent cikkben a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus szöveti perzisztenciája és a poszt-Covid vagy long-Covid szindrómának nevezett hosszú távú tünetekkel jelentkező betegség közötti asszociációt értékelték.

A Qubit szerint a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola kutatói minden eddiginél hatékonyabbnak tűnő szert fejlesztettek ki a másnaposság ellen.

A változókorra jellemző testösszetétel-változás és hízás kedvezőtlen anyagcserehatásokkal jár, ami a kardiovaszkuláris kockázatot is növeli. Az időben megkezdett életmód- és szükség esetén gyógyszeres terápia a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentéséhez is elengedhetetlen.

Az epileptológiai-genetikai felfedezések hatása széles körű – a szindrómák pontos diagnózisától és osztályozásától kezdve új gyógyszercélpontok felfedezéséig és ezen keresztül a betegségre irányuló terápiás stratégiák kifejlesztéséig.