Alkotmányellenes volt a kötelező ügyeleti rendszer szabályozása

A taláros testület döntése szerint a bizonytalan tartalmú szerződéskötési kötelezettség és a mögöttes szankciórendszer súlyosan sértette a jogbiztonság elvét.

Komoly jogi hiányosságokat állapított meg az Alkotmánybíróság (AB) a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti rendszer átalakításának korábbi szabályozásában. A testület friss határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet 2023. január 1. és 2025. július 16. között hatályban volt 15. § (6) bekezdését, valamint a 15. § (8a) bekezdésének második mondatát, és egyúttal elrendelte azok alkalmazásának tilalmát.

Egy működési engedély körüli jogvita indította el a lavinát

Az alkotmánybírósági eljárás egy konkrét felnőtt háziorvosi ellátásra vonatkozó működési engedéllyel kapcsolatos közigazgatási perből (bírói kezdeményezésből) indult ki. Az alapügyben eljáró bíróságnak tűnt fel, hogy a háziorvosok és házi gyermekorvosok számára az állami ügyeleti rendszerben való kötelező részvételt előíró, valamint annak feltételeit rögzítő jogszabályi háttér több ponton is sétheti az Alaptörvényt.

Az indítványozó bíróság álláspontja szerint a korábbi szabályozási környezet szükségtelenül és aránytalanul módosította az orvosi ügyeleti rendszert. A bírói kezdeményezés kiemelte: a támadott rendelkezések miatt sérült a jogbiztonság elve, a szerződéses szabadság joga, az emberi méltósághoz való alapjog, a vállalkozás és a tulajdon szabadsága, továbbá a testi és lelki egészséghez való alapjog is, amely az egészségügyi ellátás megszervezésével áll szoros összefüggésben.

Bizonytalan feltételek, homályos szankciók

Az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálta a szabályozást, és megállapította, hogy az akkori rendszer egy számos tartalmi elemében bizonytalan szerződéskötési kötelezettség teljesítését szabta a jogkövető magatartás alapfeltételévé. Amennyiben a háziorvos a szerződést nem kötötte meg, úgy szintén tisztázatlan feltételek mellett, súlyos hátrányos jogkövetkezményekkel és szankciókkal kellett szembenéznie.

A taláros testület határozatában nevesítette a szabályozás főbb strukturális hibáit:

• Az ügyeleti rendszer átalakítása (Budapest kivételével) a címzettek számára előre nem látható időpontokban megjelenő miniszteri közleményekhez igazodott.

• Az orvosok szerződéskötési kötelezettsége az Eatv. 2025. július 15-i módosítását megelőzően csak az egymásnak sokszor ellentmondó vagy hiányos rendeleti szabályok egymásra vetítésével, rendkívül bizonytalan tartalommal volt kikövetkeztethető.

•  Sem az Ejtv., sem az ESzCsM rendelet, sem az EüM rendelet nem tartalmazta a szerződéskötés minimális részleteit vagy kötelező tartalmi elemeit.

• Nem fektették le a szerződéskötés elmaradása esetén alkalmazandó szankciók pontos feltételeit, ami önmagában is további jogértelmezési kérdéseket és bizonytalanságot szült.

Megvalósult a jogbiztonság sérelme

A határozat indokolása szerint egy olyan szabályozási mechanizmus, amely a társadalom széles rétegeit érinti és alapvető intézményi változást jelent, nem vezethető be előreláthatatlan miniszteri közleményeken keresztül. A szerződéskötési kötelezettség előírása a garanciális szabályok és a folyamat részletes kereteinek meghatározása nélkül súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét, amely megköveteli a normák előreláthatóságát és kiszámíthatóságát.

Mindezek fényében az Alkotmánybíróság kimondta a vizsgált rendeleti szakaszok alaptörvény-ellenességét és alkalmazási tilalmát. Az ügy előadó alkotmánybírója Patyi András volt. A döntés nem volt teljesen konszenzusos: a határozathoz Handó Tünde alkotmánybíró különvéleményt fűzött.