Az eltitkolt döntések, a megkérdőjelezhető adatok nem csak a koronavírus-járvány elleni védekezés objektív értékelését gátolják, de ellehetetlenítik a következő járvány hatékony kezeléséhez szükséges tanulságok közös levonását és végzetesen rombolják a bizalmat is.

Van az alapellátásnak van olyan szegmense, amelyet egyelőre nem sikerül megfelelően díjazni, holott a demográfiai változások és az ellátórendszer átalakítása nyomán egyre nagyobb teher nehezedik rá.

Az eddig ismert elgondolásokról Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár beszélt az MKOT szimpóziumán.

Az új irányelvek kidolgozásában is szerepet vállalna a Magyar Orvosi Kamara Intenzív Terápiás és Aneszteziológiai Munkacsoportja, amelynek vezetőjével, Lovas Andrással a kórházi fertőzésekről is beszélgettünk.

A polgáraival törődő, szolidáris államra lenne szükség, amely nem büntetésekkel akarja kikényszeríteni a szerinte megfelelő viselkedést, hanem az emberek jólléte érdekében nagyobb szerepet vállal.

Miközben a döntéshozók számára a gazdasági növekedés a legfőbb cél, kérdés, hogy a hazai nagy ellátórendszerek, így az egészségügy, az oktatás vagy a szociális szféra felkészült-e arra, hogy a megfelelő humántőke hátteret biztosítsa ehhez.

Nyolc meddőségkezelési szakambulanciát hoznak létre, és bővül azon gyógyszerek köre, amelyeket 100 százalékos tb-támogatással írhatnak fel.

2024. január 04-től alkalmazandóak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján megjelent új finanszírozási eljárásrendek.

November végén választott új vezetőséget a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amelynek elnökségében titkárként kapott helyet Keczéry Attila zuglói háziorvos, aki – édesapja nyomdokaiba lépve – 1998-ban választotta ezt a hivatást.

A következő három évben nagy átalakulások jöhetnek a háziorvosi praxisok területén, írja a Magyar Közlöny nyomán az Mfor.