Új országos eljárásrend segíti a veleszületett szifilisz megelőzését
Magyarországon a szifilisz járványügyi helyzete sokat romlott az elmúlt években, amelynek egyik súlyos következménye a veleszületett szifiliszes esetek számának növekedése. A helyzet kezelése összehangolt, rendszerszintű beavatkozást igényel. Ennek része az új fertőzések megelőzése és a fertőzés terjedésének visszaszorítása, ami csak hosszabb távú, következetes munkával megvalósítható. A most kiadott módszertani útmutató a járvány elleni fellépés egyik sürgősen kezelendő részterületére, a veleszületett szifilisz visszaszorítására összpontosít.
Magyarországon 2021 óta jelentősen emelkedik a veleszületett szifilisz előfordulása. 2025-ben 91 esetet, 2026 első nyolc hónapjában pedig már 100 esetet regisztráltak. Ezért a legsürgősebb feladat, hogy a szifilisszel fertőzött várandós nőket időben azonosítsuk és kezeljük, megelőzzük a magzat fertőződését, valamint a szexuális partnerek ellátásával csökkentsük az újrafertőződés kockázatát.
A veleszületett szifilisz döntő részben megelőzhető, ehhez azonban a fertőzés időben történő felismerésére, a várandós késedelem nélküli kezelésére és az ellátásban részt vevő szakemberek összehangolt munkájára van szükség. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) ezért módszertani útmutatót adott ki, amely országosan egységes eljárásrendet határoz meg a szifilisz anyáról gyermekre történő átvitelének megelőzésére.
Az Egészségügyi Világszervezet az anyáról gyermekre történő szifiliszátvitel visszaszorítását tűzte ki célul. A meghatározott érték 100 000 élveszületésre jutó 50 eset. Hazánkban 2025. évben regisztrált adatok alapján 126 új fertőzés jutott 100 ezer élveszületésre.
A veleszületett szifilisz kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető, ha az anyai fertőzést időben felismerik, a pozitív vizsgálati eredményt haladéktalan intézkedés követ, és a várandós mielőbb megkapja a szükséges kezelést. Az új útmutató ezért a teljes ellátási folyamatot áttekinti és egységes eljárásrendet határoz meg a szűréstől és az eredmények nyomon követésétől a kezelésen és partnerellátáson át az újszülött vizsgálatáig és utánkövetéséig.
2026. szeptember 1-jétől az első trimeszterben végzett szifiliszszűrés mellett a várandósság 24. és 28. hete között ismételt szűrővizsgálatot is kell végezni. Az előírást a szeptember 1-je előtt megkezdett várandósgondozások esetében is alkalmazni kell. Ha a várandósság már túlhaladt ezen az időszakon, a vizsgálatot a következő várandósgondozás során szükséges elvégezni.
Azoknál a várandósoknál, akik nem vettek részt várandósgondozásban, illetve akik a szifiliszfertőzés szempontjából magas kockázatúnak minősülnek, a szüléskor szifilisz-gyorstesztet kell végezni. Pozitív eredmény esetén haladéktalanul meg kell tenni az anya és az újszülött megfelelő ellátásához szükséges intézkedéseket, amelyek között a legfontosabb az antibiotikumos kezelés.
Az eljárásrend kiemelt célja, hogy egyetlen pozitív eredmény se maradjon megfelelő intézkedés nélkül. Igazolt szifilisz esetén a specifikus penicillinkezelést a diagnózis felállítását követően legkésőbb 72 órán belül meg kell kezdeni. Az útmutató egyértelműen meghatározza az ellátásban részt vevő szakemberek feladatait, felelősségét és a magzati fertőzés megelőzése szempontjából kritikus időablakokat.
A fertőzés továbbadásának és az ismételt fertőződésnek a megelőzésében a partnerellátásnak is meghatározó szerepe van. Igazolt szifiliszfertőzés esetén a szexuális partnerek azonosítását és értesítését haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül meg kell kezdeni.
„A veleszületett szifilisz megelőzhető, ezért minden eset arra figyelmeztet bennünket, hogy valahol az ellátási folyamatban beavatkozásra van szükség. Nem egyetlen felelőst keresünk, hanem azokat a pontokat, ahol a szűrés, a laboratóriumi eredmény észlelése, a kezelés vagy az utánkövetés elakadhat. A rendszerszintű problémákra rendszerszintű válaszokat kell adnunk: biztosítanunk kell, hogy a szűrés időben megtörténjen, a pozitív eredményt észleljék és értékeljék, és a várandós késedelem nélkül megkapja a szükséges kezelést. Célunk, hogy a veleszületett szifiliszes esetek száma az ország egész területén tartósan csökkenjen”– hangsúlyozta dr. Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos.
Az eljárásrend a várandós ellátásában részt vevő védőnők, háziorvosok, gyermekorvosok, szülész-nőgyógyászok, bőr- és nemibeteg-gondozók, fekvőbeteg-ellátók és neonatológusok összehangolt munkájára épül. A dokumentum kidolgozásában az Egészségügyi Szakmai Kollégium Bőr- és Nemibetegségek Tagozata, valamint Szülészet és Nőgyógyászat Tagozata is közreműködött.
A módszertani útmutatóval az NNGYK olyan egységes és biztonságos ellátási gyakorlat kialakítását támogatja, amelyben a fertőzés időben felismerhető, a szükséges kezelés késedelem nélkül megkezdhető, és ezáltal megelőzhető a szifilisz anyáról gyermekre történő átvitele.
