A Semmelweis Egyetem az elmúlt években a magyar egészségügy egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Országos intézetek kerültek az egyetemhez, jelentősen nőtt a betegellátási teljesítmény, miközben a Merkely Béla rektor által megfogalmazott cél továbbra is az, hogy a Semmelweis a világ vezető orvos-egészségtudományi egyetemei közé kerüljön.

A Magyar Tudományos Akadémia nyitott arra, hogy a korábban elcsatolt kutatóhálózatot visszafogadja, áll az Akadémia közleményében.

Súlyos nehézségekkel nézünk szembe. A szakemberek hiánya, a pszichiátriai ellátás létesítményeinek az elmaradása az egészségügy többi részéhez képest, az infrastruktúrának a minősége jelent komoly gondot – nyilatkozta lapunknak dr. Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.

Nincs semmiféle tudománypolitika, csak kósza ötletek – mondja a Népszavának az MTA egykori elnöke.

Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozatának új részében Zsidi Bernát, az Akadémiai Levéltár munkatársa azt mutatja be, hogyan vált az 1989-es rendszerváltozás folyamataiban a Magyar Tudományos Akadémia „főtényezővé”.

Reumatológiai és Immunológiai Klinika néven új szervezeti egység jött létre a Semmelweis Egyetemen az Országos Mozgásszervi Intézet március 1-jei integrációjával.

Egészségügyért (is) felelős miniszterként közel egy órás szűzbeszédet mondott Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője a 47. Medicina Fórum Konferencián.

Legalább ötezer áldozata van a meddőségi centrumok  államosításnak, Kaáli Nagy Géza szerint emberi mulasztás történt.

A Magyar Kutatási Hálózat kutatóközpontjainak és önálló kutatóintézeteinek vezetői közös nyilatkozatban támogatták a törvénymódosítást.

A talán legkomplikáltabb betegség kutatását egy rendszerbe kell foglalni, közös szintre kell jutni a diagnosztizálásban és terápiában.