Tudjuk, tapasztaljuk, hogy a gyógyításra felesküdött orvosok számára milyen nehéz a halál kérdéskörét beemelni a praxisba. Nagy az ellenállás az ilyen tematikájú képzésekkel szemben. Ráadásul, ha kommunikációs képzésről van szó, akkor sokan végképp egy legyintéssel intézik el. „Nem tudomány, nincs azon mit tanulni.”
A sürgősségi osztályok szakdolgozóinak 70 százaléka szükségesnek tartaná egy olyan protokoll kidolgozását, amely biztosítja az életvégi döntések országosan egységes kezelését – derült ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Sürgősségi Betegellátás Szakmai Tagozatának felméréséből.
Vajon mindenki számára adott, hogy az életvégi út ösvényét járva, azt a lehető leghumánusabb módon, méltósággal, szeretettel, hozzátartozók által kísért módon tehesse? Dr. Zeller Judit jogásszal a WMN-hu beszélget.
Az alapellátásban végzett palliáció a palliatív szükségletekkel rendelkező betegek azonosításával, a palliatív ellátási szemlélet alkalmazásával, valamint az ellátás megtervezésével járul hozzá a gyógyíthatatlan betegek minőségi ellátásához. A jövőben a fejlődés útját az integrált palliatív ellátás jelenti.
Nem az eutanáziát kell engedélyezni, hanem biztosítani mindenki számára hozzáférhetően a palliatív ellátást – derült ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Agora – az életvégi döntésekről című rendezvényén, ahol a társadalmi vitába kapcsolódhattak be a résztvevők.