hirdetés
2024. április. 28., vasárnap - Valéria.
hirdetés

A technológia teszi hatékonnyá a labordiagnosztika területét is

Technológiai forradalom zajlik a laborokban

A legfejlettebb technológiák, az automatizáció, a robotok és a mesterséges intelligencia az egészségügyben is jelentős változásokat okoznak. Ma már egyre több helyen laboratóriumi automatákat alkalmaznak, robotok válogatják a vérmintákat és azok elemzéséhez is a legfejlettebb technológiát használják. A labordiagnosztika területét ért változásokról, a jövő fejlesztéseiről dr. Vásárhelyi Barnát, a Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet igazgatóját kérdeztük.

Hogyan változott az elmúlt években a labortechnológia? Milyen technológiai innovációk alakították leginkább a laborokban folyó munkát?

Mintegy 50 évvel ezelőtt a labordiagnosztikát végző szakemberek a klinikusok napi munkájában is rendszeresen részt vettek – vizitekre jártak, rendszeresen konzultáltak. Sőt: a klinikusok jelentős része munkaideje egy részében a laboratóriumban dolgozott.

Ebben az időben a vizsgálatokat kémcsőben, pipettával, kézzel bemérve végezték. Mintegy 30 éve jelentek meg az első automaták. A technika azóta gyökeresen megváltozott. A laboratóriumokban ma már csak elvétve találni pH-mérőt, analitikai mérleget vagy akár manuális vizsgálatok céljára spektrofotométert – a nagy laboratóriumi automaták, illetve a betegágy melletti gyorstesztek lényegében ezeket kiszorították. A laborszakemberek döntő többsége nem orvos; biológusként, vegyészként, gyógyszerészként a gyors és pontos adatközlésre koncentrálnak, az adatok értékelésében – néhány alterületet leszámítva – egyre kevésbé vesznek részt. Jelenleg vannak olyan nagy rendszerek, melyekbe csak a mintát kell behelyezni, utána automatikusan elvégzik a kért 40-50 vizsgálatot. Ebben a folyamatban a számítástechnikának, a robotikának kiemelt szerepe van. A korábban hagyományos asszisztensi feladatok átalakultak; munkájuk jelentős része informatikai jellegű.

Fotó: Semmelweis EgytemHogyan érintette mindez az egyik legnagyobb hazai szereplőt, a Semmelweis Egyetem laboratóriumait? Hogyan változott a minták feldolgozásának folyamata?

Az egyetemen az országos laboratóriumi teljesítmény mintegy 5 százalékát végzi a Laboratóriumi Medicina Intézet. Ez évente 6-8 millió vizsgálatot jelent kb. 800 ezer beteg számára. Ezt a laboratóriumi igényt kizárólag laboratóriumi automatákkal lehet biztosítani. A közelmúltban lezárult nagy közbeszerzési eljárások eredményeként nálunk is van teljes laboratóriumi automatizált rendszer, ami a minták mérésre való előkészítését (centrifugálását), különböző platformokon való lemérését (klinikai kémiai automatákon, immunkémiai automatákon, illetve hematológiai analizátoron végzett vizsgálatokat), valamint a minták eltárolását is külső manuális beavatkozás nélkül tudja végezni. Ennek köszönhetően a vizsgálati idő markánsan lerövidült, az esetek többségében képesek vagyunk a napi 3000 mintából 2-3 órán belül a rutin vizsgálati eredményeket, 1 órán belül a sürgős kéréseket teljesíteni.

A technológia leginkább mely területét érintette a laborvizsgálatoknak?

A legmarkánsabb változás az informatikát érintette. Jelenleg a laboratóriumi kérések feladása, a betegminták azonosítása, a kérések teljesítése, az eredmények jóváhagyása és kiértékelése számítógépes rendszerek segítségével történik. A papírfelhasználás töredékére csökkent, az adatokat elektronikus adattárolókon tároljuk és szükség szerint innen keressük vissza.

 A Covid-19 pandémia feltételezéseink szerint komoly terhelésbeli nyomást helyezett a laboratóriumokra, mindez hogyan alakította azok működését, segítette a technológia szélesebb körű elterjedését?

A járvány rávilágított a laboratóriumi diagnosztika jelentőségére. Ez a korábbi időszakoktól markánsan eltérő terhelést és felelősséget jelentett a laboratóriumi dolgozók számára. Újdonság volt, hogy rövid időn belül mennyi teszt jelent meg újonnan; újdonság volt, hogy mekkora igény jelentkezik a vizsgálatok gyors elvégzésére; és újdonság volt az is, hogy a reagensek, fogyóanyagok terén a 21. század elején is előfordulhatnak hiányok. Ez más laboratóriumi menedzsmentet és munkaszemléletet tett szükségessé.

A COVID-járvány vége óta az élet többé-kevésbé visszatért a rendes kerékvágásban, de a járvány során szerzett szemlélet egészen biztosan kihat napjainkban is a laboratóriumban a munkaszervezésre, a munkavégzésre.

Fotó: Semmelweis Egytem
Fotó: Semmelweis Egytem

 A Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet igazgatójaként hogy látja, az intézet milyen kutatásokkal és háttértámogatással tudja segíteni a laborokban folyó munka hatékonyságának növelését?

Az intézet egyrészt saját kutatási projekteket irányít. Az elmúlt 10 év laborvizsgálati adatait anonimizáltuk, leválogattuk, majd az így kapott 120 millió rekordból álló adatbázist adatbányászati eszközökkel értékeljük. Például kíváncsiak vagyunk arra, hogy bizonyos paraméterek – pl. a hemoglobin A1c vagy a PSA – szintjét az egyéb paraméterek hogyan befolyásolják. Vagy arra, hogy a vérvételek számának növekedése mennyiben függ össze azzal, hogy a betegek vérszegények lesznek. Ezek a vizsgálatok a napi klinikai munkát is segíthetik. Másik kiemelt területünk a gyógyszerszint-vizsgálatok végzése és elemzése. Reményeink szerint a betegektől adott időpontokban vett vérmintákban mért gyógyszerszintek alapján a betegek gyógyszeres kezelését hatékonyabban fogjuk tekinteni.

Az orvosi kutatás jelentős részében a betegektől nyert információkat értékelik és ezekhez szervesen hozzátartozik a laboratóriumi vizsgálati eredmény. Ezek biztosításával hatékonyan tudjuk támogatni a klinikai vizsgálatok végzését.

Azt is meg kell jegyezni, hogy az intézetben a Magyarországon NEAK támogatott vizsgálatok túlnyomó része elérhető; a vércsoport-vizsgálatoktól a speciális autoimmun tesztekig, a mikrobiológiai vizsgálatoktól egyes genetikai vizsgálatokig.

Fotó: Semmelweis Egytem
Fotó: Semmelweis Egytem

Mit gondol, melyek azok az irányok, innovációk, amelyek a labortechnológia területét meghatározzák a következő évtizedben? És mindez hogyan érzékelhető a páciensek szemszögéből?

Technológiai szempontból olyan új rendszerek kerülnek forgalomba, amelyek a betegről több ezer adatot – például genetikai variánsok jelenlétét, vagy a baktériumflóra összetételét - tudnak nagyon hamar rögzíteni. A kérdés az, hogy ezekkel az adatokkal mit fog tudni kezdeni a klinikum. Nagyon fontos lenne ezen a téren a világos iránymutatás, az eredmények megfelelő értékelése.

A betegeknek – és orvosaiknak – egy dolog kell, hogy fontos legyen: a pontos diagnózis és az ennek megfelelő hatékony kezelés. A laboratórium ezt a munkát gyors és pontos eredmények szolgáltatásával tudja támogatni. Az orvosok felelőssége, hogy az eredményeket megfelelően értelmezzék. A mesterséges intelligencia ezen a téren hozhat áttörést: az eredmények kritikus értelmezését és felhasználását segítheti.

Myat Kornél
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!