Az AI és a pszichoterápia
A mesterséges intelligencia rohamosan terjed az élet számos területén, köztük az orvostudományban és a pszichoterápiában is, írja a Pénzcentrum.
A világjárványt követően ugrásszerűen megnövekedett az igény a pszichológiai támogatás iránt, amit a digitális technológiák segítségével próbálnak kielégíteni. Az AI új lehetőségeket nyit a mentális zavarok diagnosztizálásában és nyomon követésében. Ugyanakkor az AI pszichoterápiás alkalmazása komoly kockázatokat is hordoz.
A mentális egészségügy nemcsak tünetek felismeréséről szól, hanem a mély emberi kapcsolatok építéséről és az empátiáról Ezek olyan tényezők, amelyeket a gépek – legalábbis jelenleg – csak korlátozottan tudnak utánozni. Ennek ellenére az AI egyre komolyabb szerepet kap a pszichológiai állapotok feltérképezésében és kezelésében. Gépi tanulási módszerek már képesek EEG-adatok alapján elkülöníteni depressziós és egészséges embereket. A beszéd finom árnyalataiból vagy az arckifejezések mikromozdulataiból származó érzelmi információk alapján következtethetünk pszichés zavarokra – olyan adatokra, amelyeket egy ember talán észre sem vesz, de egy algoritmus igen.
Az AI-alapú chatbotok, amelyek képesek emberi beszélgetéseket imitálni, ma már nemcsak kérdezz-felelek játékok, hanem potenciális virtuális terapeuták.
Fialáné Szabó Judit pszichológus a lapnak elmondta: „a magánterápia kétségkívül jelentős anyagi kiadást jelent, főként hosszú távon, heti rendszerességgel.” Majd hozzátette: az állami ellátás rendkívül leterhelt, gyakran hónapokat kell várni egy szabad időpontra. Így nem meglepő, hogy sokan megpróbálnak máshol kapaszkodót keresni.
A mesterséges intelligencia egyik legnagyobb korlátja – a szakember szerint – az, hogy nem tud valódi érzelmi kapcsolatot kialakítani: „A mesterséges intelligencia csak a felhalmozott információk alapján tud választ adni. Nem képes reflektálni a hangsúlyokra, az elhallgatásra, a testbeszédre, az érzelmi árnyalatokra. Ezek azonban a terápiás munka legfontosabb elemei.” – mondja Fialáné Szabó Judit. A pszichológus szerint különösen veszélyes lehet, ha az AI úgy próbál tanácsot adni, hogy nem ismeri a felhasználó érzelmi és pszichés hátterét: Egy váratlanul felbukkanó gyermekkori trauma, például egy bántalmazó szülő, szexuális visszaélés vagy ismétlődő rémálom – ezek mind olyan érzékeny témák, amelyekhez fokozott odafigyelésre és szakmai tudásra van szükség. Az AI nem képes eldönteni, mikor és hogyan szabad ezeket a kérdéseket előhozni, sőt gyakran nem is tudja, hogy egyáltalán trauma történt – magyarázta a szakember.
Az egyik legnagyobb probléma az algoritmusok korlátozott képessége az emberi érzelmek megértésére. A pszichoterápia lényege az élethelyzetek érzékeny értelmezésén és a páciensek egyedi igényeihez való rugalmas alkalmazkodáson alapul – ezek a képességek jelenleg teljes mértékben hiányoznak a mesterséges intelligenciából. A pszichológus arra is felhívja a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia gyakran igyekszik a felhasználónak kedvező, pozitív vagy „hízelgő” választ adni. Ez elsőre szimpatikusnak tűnhet, de hosszú távon komoly akadályt jelenthet a fejlődésben. A terápiás munka egyik kulcsa a konfrontáció. Nem a konfliktuskeresés, hanem az, hogy szembesítsük az embert azokkal a működésmódjaival, amelyek gátolják őt a változásban. Egy AI erre nem képes – sőt, sok esetben épp megerősíti a meglévő torzításokat.
A teljes információt ITT olvashatja
