Az agyukból lopták el a PIN kódot
Az agyhackelés ma már valóság: egy kísérletben úgy lopták el emberek bankkártyakódját, hogy agyhullámaikat pásztázták. A módszer nem hibátlan, de sokkal megbízhatóbb, mint a hazugságvizsgálat, írja az [origo].
Néhány nappal ezelőtt mutatták be a Usenix Security nevű biztonsági konferencián azt a programot, amely egy agy-számítógép interfésszel (Brain Computer Interface - BCI) összekötve fontos információkat képes kihalászni az emberi agyból – olvasható az Extremetech nevű technológiai portálon, melyet az [origo] idéz. Az eszköz ráadásul úgy csinálja ezt, hogy az illető észre sem veszi: megszerezték a bankkártyaadatait, a lakcímét vagy más, számára fontos információkat. Az eszköz egyébként a jövő számítógépes játékainak agyhullámok által irányított vezérlőjeként is működhet, de számos más felhasználási módja lehet még.
Az agyhackeléshez nem kell más, csak egy bolti forgalomban is kapható BCI, amelyet negyven-ötvenezer forintos áron bárki megrendelhet, illetve egy olyan szoftver, amelyet az oxfordi, kaliforniai, genfi és a Berkeley egyetem kutatói fejlesztettek ki. Az agy jeleit egy fejre helyezhető elektroenkefalográf (EEG) berendezés méri, amelyet egy szenzorokkal ellátott headsetbe építettek bele. A módszert korábban az ára miatt csak az egészségügyben használták betegségek, mozgáskoordinációs zavarok és egyéb rendellenességek precízebb feltérképezésére. A tesztek során a kutatók programja olyan képeket mutatott a kísérletben részt vevő személyeknek, amelyek között voltak ismerős elemek is: például a felhasználó bankjának neve, PIN kódok, címek.
Egy frissen megjelent tanulmány rámutat arra, hogy bár a játékipar (konzolgyártók) mellett leginkább az egészségügyben alkalmaznak vagy alkalmaznának BCI-t, több más, aggályos felhasználási módja is lehet a gépnek. A pennsylvaniai egyetem két neuroetikusa szerint az említett területeken kívül legfőképp a marketingben lehet haszna a neurokísérleteknek.
A BCI-vel történő kutatások rámutattak arra, hogy pszichés betegségben szenvedő embereknél túlműködik az agyi jutalmazási központ, amelyet bármi áron ki akarnak elégíteni. Feltételezhető, hogy bűnelkövetéskor tisztában vannak tettük következményeivel, a jutalmazási szükségletük azonban sokkal erősebb annál, mint hogy ezekkel a jövőbeli problémákkal foglalkozzanak.
Felmerül a kérdés, hogy pszichiátriai betegségben szenvedő embereket bármilyen mértékben is felment-e, ha kiderül, hogy agyuk rendellenes működése okozott egy gyilkosságot. A BCI segítségével az eddigi kutatások szerint hatásosan lehet majd kezelni a szenvedélybetegségeket, a nikotin- és alkoholfüggőséget is.
