Adatvezérelt, digitális beteginterakciós ökoszisztéma
Az egészségügy legyen az egyik olyan terület, ahol mihamarább hathatós segítséget nyújtanak a mesterséges intelligenciával támogatott digitális megoldások, mondta a Computerworldnek Petrovics Tamás, a XUND társalapítója és ügyvezetője.
Napjainkban mennyire van jelen a mesterséges intelligencia az orvostudományban, az egészségügyben?
Az orvostudomány a teljes digitalizációban különleges területnek számít, mivel - ellentétben sok más területtel - az egészségügyben a lehető legmagasabb a rizikószint, hiszen itt az emberek egészségéről, életéről van szó. Ebből fakadóan itt mindent validálni kell, és csak olyan rendszereket lehet piacra vinni, amelyek számos teszten, majd szigorú minőségbiztosításon estek át. Ez az alapvető oka annak, hogy a legkorszerűbb technológiák, köztük a mesterséges intelligencia betegoldali alkalmazása még gyerekcipőben jár. A kutatásban azonban könnyebben és gyorsabban hozhat áttörést a korszerű technológia. Az úgynevezett in silico klinikai vizsgálatoknál például a test bizonyos hatóanyagokra adott válaszát a mesterséges intelligencia segítségével lehet szimulálni. Így - akár több száz potenciális út közül - megtalálható az a néhány legígéretesebbnek tűnő, amelyen elindulva már érdemes a klinikai vizsgálatokat elvégezni.
Milyen irányú a XUND fejlesztése?
Olyan gépi tanulási modelleket fejlesztünk, amelyek automatizáltan képesek feldolgozni az orvosi publikációk millióiban lévő "rejtett" tudást. Algoritmusunk jelenleg 4000 ismert betegség és egészségügyi állapot diagnosztikai adatainak elemzésére képes. Ezeket az adatokat validálja és bővíti saját orvosi csapatunk, hogy megfeleljen a szigorú jogi feltételeknek. Tulajdonképpen a mesterséges intelligenciát egy szabályalapú rendszerrel összekapcsoló hibrid megoldásról van szó, amely könnyebben validálható a klinikai oldalra, és így már ma hatékonyságnövekedéshez vezethet a betegoldalon is.
Kiket tekintenek fő felhasználóiknak?
Ügyfeleink nem közvetlenül a betegek, hanem olyan szervezetek - például kórházak, biztosítók, telemedicína szolgáltatók -, amelyek egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak az embereknek. Klasszikus Software as a Service (SaaS) szolgáltatóként működünk. A XUND orvostechnikai eszközként certifikált API-ja lehetővé teszi az egészségügyi szolgáltatók és biztosítók számára, hogy saját tünetértékelési és betegnavigációs megoldásokat építsenek ki anélkül, hogy ők maguk orvostechnikai eszközök gyártóivá váljanak.
(...)
Fejlesztéseik során szembesülnek szabályozási hiányosságok okozta problémákkal?
Szemben azokkal a cégekkel, amelyek általánosságban foglalkoznak a mesterséges intelligenciával, mi nagyon specifikus, jól szabályozott területen mozgunk. Mivel itt emberéletekről van szó, és így hatalmas a rizikó, az egészségügy az elsők közé tartozik, ahol igazából mély szabályozások történtek. Az első szabályozási hullám eredményeként az Európai Unióban 2017-ben megszületett az új MDR, ami teljesen új szintre emelte, főleg a szoftveralapú orvostechnikai eszközöket, amelyek ezáltal szinte kivétel nélkül a IIa kategóriába kerültek.
