hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés
hirdetés

Urológiai szakmai nap a Prima Medica Egészségközpontok szervezésében

Április közepén nagy érdeklődés mellett zajlott az urológiai szakmai nap, amelyben az orvostudomány ezen ágának jeles képviselői hosszú évek tapasztalatait, és a nagyobb kihívást jelentő esetek megoldásának jó gyakorlatait mutatták be az érdeklődőknek. A leggyakoribb és a nehezebben diagnosztizálható betegségekről, valamint a legmodernebb technikáról egyaránt szó esett az informatív és részletgazdag előadásokban.

Új horizontok a prosztatatumorok sebészetében

Prof. Dr. Tenke Péter, urológus, az MTA doktora

Tenke professzor előadásának bevezetőjében a robotsebészet történetét vázolta fel, kiemelvén, hogy az első robotikai beavatkozások között szerepelt a prosztata transzurethrális rezekció is. A robotsebészet piacát ma uroló Da Vinci rendszerrel kapcsolatban elmondta, hogy eddig 35 ezer publikáció jelent meg erről csak urológiai témában, osztályukon eddig 255 robotasszisztált prostatectomiát végeztek. A professzor részletesen bemutatta az új Da Vinci eszközöket, a single porttól az ultrahangos vágókon át az érhegesztő eszközökig és a robotasszisztált klipp applikátorig és szívó-öblítőig. Ugyanakkor megemlítette, hogy egyre nagyobb teret nyernek az egyéb gyártmányú robotok is, amelyek együttesen számos előnnyel járnak többek közt a kórházi napok számának csökkentésében.

Előadásának második felében Tenke professzor a prosztata biopsziáról beszélt, és kiemelte, hogy elvégezhető a műtét biopszia nélkül is, ha mpMRI és PSMA-PET CT történt. Azt is hangsúlyozta, hogy bár a prosztata biopszia szerepe vitathatatlan, de elhagyható lehet klinikailag egyértelmű esetekben.

A következő előadási szakasz témája a kontinencia volt, amelynek kapcsán a kímélő műtéti technikákat vázolta fel az előadó, gazdagon illusztrált ismeretátadásában. Mindemellett kiemelte, hogy a gátizom-torna továbbra is nagyon fontos, 2,77-szeres javulás érhető el a gyakorlásával. Tenke professzor felhívta a figyelmet az elektrostimuláció szerepére is a prostatectomiát követő inkontinencia kezelésében.

Prezentációjának következő szakaszában az idegkímélés témakörét járta körbe Prof. Dr. Tenke Péter, hangsúlyozván, hogy a javuló eredményekben az intraoperatív ideg felismerést elősegítő eszközök is szerepet játszanak. Magas rizikójú daganat esetén is megkísérelhetőnek tartotta az ilyen eljárást, az ismertetett megfelelő körülmények közt. A képalkotó vizsgálatok fejlődésével kapcsolatban elhangzott, milyen szerepe van a PET CT-nek, és a mesterséges intelligenciának az MRI vizsgálatok elemzésében. A professzor bemutatta az intraoperatív AR (augmented reality) működési elvét, ami valójában a képalkotó vizsgálatok 3D rekonstrukciója, intraoperatív rávetítés a műtéti területre, és egyik nagy előnye, hogy segít meghatározni a szélesebb idegköteg rezekció szükségességét.

Végezetül Tenke professzor beszélt a nyirokcsorgás, a lymphocele témájáról, amelynek kezelésében szintén nagy előrelépés érhető el robotasszisztált technológiával. Összegzésében az előadó hangsúlyozta, hogy az MI térhódítása végtelen számú lehetőséget nyithat, teljesen átírhatja az eddigi módszereket, többek közt a funkciókímélő technikák kifejlesztésében és a képalkotókkal való kombinálásban.

 

Új irányelvek a prosztatarák kezelésében
Dr. Nagy Károly PhD, az Urológiai Központ urológusa

Előadásának nyitásaként Nagy doktor bemutatta a prosztatarák gyógyszeres kezelésének óriási fejlődését az elmúlt évtizedekben, majd röviden áttekintette a lokalizált, az előrehaladottabb stádiumú és az áttétes betegség további kezelési lehetőségeit. Ezek után általánosságban szólván a prosztatarákról, az előadó hangsúlyozta, hogy ez a második leggyakoribb daganat férfiaknál, ezért sem lehet eléggé hangsúlyozni a korai felismerés, a szűrés szerepét. Ezek után szó esett a rizikófaktorokról, melyek közül nagyon sok életmód alapú (például elhízás, metabolikus szindróma, dohányzás) és a lehetséges komplikációkról is. A diagnosztizálás lépéseinek bemutatásakor Dr. Nagy a betegség agresszivitásának meghatározásáról is beszélt, majd elemezte a daganat terjedésének meghatározási lehetőségeit.  

A kezelési lehetőségek kapcsán az előadó elmondta, mit érdemes dióhéjban tudni a sebészi kezelésről, a sugárterápiáról, az EBRT-ről, vagyis külső sugárterápiáról, a brachyterápiáról, a kockázatokat is beleértve. Dr. Nagy Károly jelentős hangsúlyt helyezett az aktív betegkövetés lépéseinek ismertetésére, valamint sorra vette a többi ismert kezelési lehetőség – így hormonterápia, kemoterápia és immunkezelés – előnyeit és hátrányait. Végezetül a súlyos, előrehaladott és/vagy valamilyen tekintetben rezisztens típusú prosztatadaganatok kezelési opcióit tekintette át. Összefoglalójában Nagy doktor kiemelte, hogy a jó orvos nem csak a betegséget, de a beteget is kezeli, és ez nem csak a terápia meghatározásában, de a kommunikáció módjában és az életmódra vonatkozó javaslatok megfogalmazásában is döntő irányelv kell, hogy legyen.

 

Új adatok a rectalis digitális vizsgálat értékéről
Dr. Böszörményi-Nagy Géza, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Urológiai Osztályának urológusa és az Urológiai Központ orvosa

Felvezetésként Böszörményi doktor felelevenítette a prosztataszűrés korábban legendás nagy hármasát: a PSA-t, a DRV-t és az UH-t, majd részletesen bemutatta a DRV-t, vagyis a rectalis digitális vizsgálatot. Míg azonban számos bizonyítékkal támasztotta alá a kézzel végzett, tapintásos módszer előnyeit, addig idézte az American Urological Association (AUA) iránymutató protokollját: "A prosztatarák okozta halálozás csökkentése céljából végzett szűrő jellegű digitális rectalis vizsgálat (DRV) hatékonyságát vizsgáló közlemények korlátozott bizonyítékokkal szolgálnak, következtetések nem vonhatók le."  "A testület nem talált bizonyítékot arra, hogy javasolható a DRV, mint első vonalbeli szűrési módszer." Noha tehát a DRV-t régóta használják a prosztatarák diagnosztizálására, egyetlen kontrollált tanulmány sem mutatta a prosztatarák morbiditásának vagy halálozásának csökkenését, amikor azt bármilyen életkorban DRV észlelte. Ezek után Böszörményi-Nagy doktor feltette a kérdést, hogy lehet-e jelentősége a radikális prostatectomián átesett betegeknél végzett DRV-nek. Válaszában elhangzott, hogy a műtét utáni körülbelül 2 éves járóbeteg-klinikai nyomonkövetést követően, amely során olyan problémákat kezelnek és kezelnek, mint például az inkontinencia és a merevedési zavarok, mindaddig, amíg a PSA észrevehetetlen marad, a tanácsadást gyakorló ápoló végezheti, és nincs szükség DVR-re.

 

Mire jó a PSA és mire nem való? Tények, tévhitek, tanulságok
Dr. Böszörményi-Nagy Géza, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Urológiai Osztályának urológusa és az Urológiai Központ orvosa

Az előadásának címében megfogalmazott kérdésre Böszörményi-Nagy doktor úgy felelt, hogy a PSA áldás és átok is lehet egyszerre. A PSA vizsgálat ugyanis a legjobb szűrő módszer, DRV és képalkotó vizsgálatok messze nem érik el a hatékonyságát, és az alsó húgyúti tünetek pozitív prediktív értéke is igen gyenge. Ugyanakkor éppen az alacsony PSA érték utalhat agresszív folyamatra és a prosztatarákos betegek 10%-ában a PSA értéke alacsony! Az is tévhit, hogy a magasabb PSA-érték egyenlő a prosztatarákkal, már csak azért is, mert régebbi adatok és egy összefoglaló tanulmány 12 vizsgálat összesítése alapján azt találták, hogy 50 évnél idősebb férfibetegeknél az ismételt PSA vizsgálatok eltérései kb. 20%-os szórást mutatnak. A szakorvos összegezte azokat az esetek is, amikor nem is végezhető PSA-meghatározás, mint például húgyúti fertőzés vagy prostatitis meglétekor. További tévhitként említette azt, hogy ha csökkent a PSA-szint, az azt jelenti, hogy nincs prosztatarák, tehát ezzel nem indokolható a biopszia halasztása vagy elhagyása. Ugyancsak a tévhit kategóriába sorolta azt a vélekedést, hogy ha az antibiotikum hatására csökken az emelkedett PSA-szint, akkor nem szükséges a biopszia. Ebben a kategóriában Böszörményi-Nagy doktor további olyan tévedéseket is felsorolt, amelyek viszonylag gyakoriak a PSA-szinttel kapcsolatban. Végezetül pedig feltette a döntő kérdést: mit tegyünk és mit ne tegyünk emelkedett PSA-érték esetén? A válasz első felében a további szükséges vizsgálatokra és a PSA meghatározás ismétlésére hívta fel a figyelmet, válaszának második felében pedig hangsúlyozta többek közt az antibiotikum és az 5a-reduktáz gátló adásának feleslegességét és a Nil nocere elvét.  

 

A leggyakoribb hibák és tévedések a húgyúti infekciókkal kapcsolatban
Dr. Böszörményi-Nagy Géza, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Urológiai Osztályának urológusa és az Urológiai Központ orvosa

Előadássorozatának folytatásaként dr. Böszörményi-Nagy a húgyúti infekciókkal kapcsolatos nevezéktan alapjait rakta le, és meghatározta a hajlamosító és a „komplikáló” tényezőket. A gyakori orvosi hibákat sorra véve nőbetegek kapcsán felhívta a figyelmet arra az esetre, amikor valójában nincs húgyúti fertőzés, de az orvos annak véli és úgy is kezeli, holott valójában például vulvitis, atrophias vulvovaginitis, diabetes, kis ureterkő, hólyagtumor, C-vitamin túladagolás vagy BPH áll a háttérben. Ez sokszor azért történhet meg, mert nem zajlik vizeletvizsgálat. Ugyanez előfordulhat férfiaknál is, akik azonban urethritis-szel, cystoprostatitis-szel, epididymitis-szel, kis ureterkővel, diabetesszel, BPH-val, vagy valamilyen krónikus betegséggel küzdenek. Az is megeshet, hogy az orvos a leletek alapján véli felfedezni a húgyúti fertőzést, miközben nem arról van szó. A másik oldalon az lehet a tévedés, hogy húgyúti fertőzésről van szó, de a diagnosztizáló orvos nem annak minősíti, vagy nem megfelelően minősíti. Ezen eseteket megfelelő illusztrációkkal ismerhette meg a hallgatóság.

A kezelésről szólván Böszörményi-Nagy doktor a hibák közt említette a nem megfelelő kezelést, aminek egyik leggyakoribb formája az antibiotikumos túlkezelés, ugyanakkor a legsúlyosabb hibának azt tartotta, ha a komplikált infekciót nem komplikáltként kezelik, azaz nem fedezik fel az obstrukciót és manifeszt vagy larvált szepszis alakul ki. Éppen ezért hangsúlyozta, hogy mindenképp el kell kerülni a komplikáló tényezők negligálását. Zárásként az előadó hangsúlyozta, hogy legnagyobb hibák elkerülhetők a szabályok betartásával. Ezek pedig a következők: vizeletvizsgálatot minden húgyúti tünetekkel jelentkező betegnél végezni kell, különösen terhes nőknél, nők húgyúti fertőzéseinek visszatérő eseteiben a nőgyógyászati vizsgálat nem maradhat el, tudni kell, hogy a tünetmentes haematuria nem húgyúti fertőzés tünete, valamint általában nem a leggyakoribbra, hanem a legrosszabbra kell gondolni, és így elrendelni a vizsgálatokat.

 

Intersticialis cystitis / Hólyagfájdalom szindróma
Dr. Csutak Mária Magdolna, az Urológiai Központ urológusa

Csutak doktornő felvezetőjében megadta a krónikus hólyagfájdalom szindróma definícióját, ami egy széles páciensréteget felölelő komplex tünetegyüttes, melynek vezető tünete a hólyag és/vagy húgycső és/vagy medencefájdalom, negatív vizelettenyésztés mellett. Az etiológiával kapcsolatban kifejtette, hogy kialakulásának pontos oka még ismeretlen, azonban bizonyított a panaszok háttere, amely a hólyaghártya felszíni nyák rétegének elégtelen termelődésével magyarázható. A diagnózis felállításában szükséges vizsgálatok felsorolása után a diagnosztikai kritériumokat ismertette a doktornő. Szó volt az elősegítő tényezőkről, társbetegségekről is és arról, hogy a betegség fizikai állapotra gyakorolt hatása lassan, de jelentősen rontja a munkaképességet, a pszichés jólétet, személyes kapcsolatokat és általános egészségi állapotot.

Dr. Csutak Magdolna a diagnózis birtokában javasolható kezelés menedzsmentről is beszélt, ami mindenképp multimodális, és része a gyógyszeres, fizioterápiás és stresszkezelés is. Ugyancsak felhívta a figyelmet az életmódbeli változtatásra, valamint a bizonyos esetekben elkerülhetetlen sebészi eljárásokra is. Hangsúlyozta, hogy vannak kerülendő lehetőségek is, mint például a hosszú távú antibiotikum adagolás, a BCG instilláció, a magasnyomású, hosszú ideig tartó hydrodistensio és az oralis steroid kezelés. Üzenetként pedig azt fogalmazta meg a doktornő, hogy a hólyagfájdalom szindróma egy komplex tünetegyüttes, amelynek diagnosztizálása főként más lehetőségek kizárásán alapszik, és bár nincs konszenzus a megfelelő kezelésre, mindenképp a komplex megközelítésre kell törekedni.

(forrás: Urológiai Központ)

cimkék

Olvasói vélemény: 2,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés