Újraéleszteni mindenkinek tudnia kell(ene)!
Már középiskolás kortól alaptudás kellene, hogy legyen a laikusok által végzett, szakszerű alapszintű újraélesztés. Évente mintegy 25 ezren halnak Magyarországon hirtelen szívhalált, ám sajnos csak kevesebb, mint 7 százalékuk éli túl ezt a katasztrófát.
Miután a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján elkezdték az első 250 laikus jelentkező alapszintű újraélesztési képzését, a Magyar Kardiológusok Társasága is bekapcsolódott abba, hogy felhívja a figyelmet ennek az életmentő tudásnak a fontosságára. Nagy visszhangja volt pár hónapja annak az esetnek, amikor a 2018-as Budapest Maratonon egy futónak leállt a szíve, de a gyorsan megkezdett újraélesztésnek és az egyetemen elvégzett katéteres műtétnek, majd intenzív kezelésnek köszönhetően sikerült megmenteni az életét, ezért a Magyar Kardiológusok Társasága a bajra figyelmeztető jelekre és az azonnali ellátás megkezdésére hívja fel a figyelmet.
„Az első fontos dolog, ami valóban sokak életét megmentheti, hogy egyáltalán képesek legyünk felismerni a keringés összeomlását, és ennek fennállása esetén rutinszerű legyen mindenki számára, hogyan kell ilyen esetben az újraélesztést végezni. A hirtelen szívhalál túlélésére az egyetlen esély, ha van valaki a közelben, aki azonnal meg tudja kezdeni a keringés fenntartását mellkas nyomással. Az első 5 perc kritikusnak számít, a túlélési esélyt minimum a négyszeresére, de akár a tízszeresére is növelheti,ha azonnal elkezdik a szakszerű újraélesztést.
A keringés összeomlás esetén az esetek 90 százalékában felkészületlenségük és félelmük miatt meg sem próbál sok ember segíteni, így mire kiér a mentő, a keringés nélkül eltelt hosszú idő miatt a betegnek igen rossz esélye marad az életben maradásra. Mindezek miatt lenne nagyon fontos, hogy már az alapképzés része legyen ez a tudás, hiszen megfelelő képzés után már egy középiskolás is képes a tökéletes újraélesztést kivitelezni”, mondja dr. Zima Endre habilitált egyetemi docens, a Magyar Kardiológusok Társaságának vezetőségi tagja. „Fontos az is, hogy pontosan tisztában legyünk egyrészt azzal, hogy milyen rosszulléttel állunk szemben. Sport közbeni keringésmegállás oka idősekben leggyakrabban koszorúér betegség, akut infarktus lehet, fiatalokban általában veleszületett strukturális, szívizom- vagy nagyér eltérés. Az infarktusnak tipikus (bár nem mindenkinél jelentkező) tünete a szorító mellkasi fájdalom, ami kisugárzik a karokba is, és megpihenéskor sem akar múlni a panasz.
Az infarktus hátterében elzáródott vagy közel elzáródott koszorúér áll, oxigénhiányos állapot alakul ki a szívizom az ér által ellátott részében. Ha a szívizomban oxigénhiányos állapot alakul ki, akkor az elektromos jelvezetés megváltozása miatt ritkán, potenciálisan halálos kamrai tachycardia vagy kamrafibrilláció jöhet létre. Ugyanez alakulhat ki struktúrálisan nem ép szívben, úgynevezett elektromos inhomogenitás talaján, fiataloknál stresszhelyzetben, nagy fizikai megterhelés kapcsán. Kamrai ritmus zavar esetén a szív vagy nem húzódik össze, vagy nagyon gyenge pulzust tud biztosítani, megáll a keringés, az illetőeszméletét veszti, hirtelen összeesik. Ilyenkor minden perc számít, azonnali mentőhívásra van szükség.
Ha eszméletvesztést észlelünk valakinél, azonnal kérjünk segítséget! A jelenlegi ajánlás szerint a vizsgálatoknak korlátozódnia kell a légzés megfigyelésére. Amennyiben a beteg 10 másodpercen keresztül önmagától nem vesz levegőt, úgy kell tekinteni, hogy nincsen keringése, azaz haladéktalanul kezdjük meg az újraélesztést. Gyakoroljon ritmikus nyomást a mellkasra, kb. 100-120/perces frekvenciával, 5-6 cm mélységig lenyomva, majd felengedve a szegycsontot, a szegycsont közepére helyezett összekulcsolt kézzel”, folytatja a kardiológus.
Arra is felhívja a figyelmet, hogy a futást, vagy bármilyen rendszeres, intenzív mozgást fokozatosan építsünk fel. „A dinamikus mozgás, mint a kerékpározás, a futás, az úszás, intenzív, hosszan tartó séta, akár a NordicWalking nagyon jó hatással van a szívünkre, keringésünkre, légzésünkre és az egész szervezetünkre. Fontos viszont, hogy mindenképp fokozatosan és testünk jelzéseire figyelve kezdjünk neki. Ha tehetjük, egyeztessünk szakemberrel, edzővel, egészségügyi panasz esetén orvossal arról, hogyan induljunk neki, hogyan építsük fel az edzéstervünket. Ne akarjunk azonnal nagy teljesítménnyel kezdeni rövid időn belül. Ha lehet, sportoljunk pulzusmérővel, segítségével látjuk azonnal, ha a pulzusszám a szokásosnál vagy elvártnál jobban felugrik. A túlzott terhelés miatt is jelentkezhet szédülés, elgyengülés, akár ájulás is, amely lehet akár a szívinfarktus első tünete is. Ha nem infarktus, egyéb ok széleskörű lehet: kiszáradás, vércukor-esés, túlterhelés, ’jóindulatú’ ritmuszavar is”, hívja fel a figyelmet Zima Endre.
