Új genetikai marker az agresszív prosztatarák predikciójára
Egy finn kutatócsoport olyan szinergizmust fedezett fel, mely a HOXB13 és CIP2A gének egyidejű genetikai mutációja révén komoly hatást gyakorol a prosztatarák kialakulására, agresszivitására és a betegek túlélési arányának csökkenésére.
A finnországi Turku Egyetem magyar taggal (dr. Sipeky Csilla) is rendelkező kutatócsoportjának cikke augusztus 28-án jelent meg a Clinical Cancer Research folyóiratban, ráadásul a magyar kutató az első szerző. (Csilla Sipeky et al, Synergistic interaction of HOXB13 andCIP2A predispose to aggressive prostate cancer, Clinical Cancer Research (2018); DOI: 10.1158/1078-0432.CCR-18-0444).
A HOXB13 génről már régóta ismert volt, hogy befolyásolja a prosztatarák kialakulásának kockázatát, bár a pontos biokémiai mechanizmus egyelőre ismeretlen. A cikkben szereplő másik gén, a CIP2A egy onkoproteint kódol, és az elképzelések szerint a tumor kialakulásában vesz részt. A kutatók eredményei szerint a két gén közötti szinergia hajlamosít a prosztatarák korábbi megjelenésére, és a szinergizmus kapcsolatba hozható a prosztataspecifikus antigén (PSA) megemelkedett szintjével is. Továbbá az említett két gén variánsainak expressziója stimulálja a prosztata daganatos sejtjeinek növekedését és migrációját, így a tumorok kialakulását.
Világszerte évi 1 millió új beteget diagnosztizálnak prosztatarákkal, és csaknem 300 ezren halnak bele a betegségbe, melynek korai stádiumú diagnosztizálása (különösen az agresszív formát illetően) nem megoldott. A HOXB13-CIP2A genetikai vizsgálatával az érintett betegek korábban kiszűrhetők, ami új lehetőséget jelenthet a prosztatarák korai észrevételében, a precíziós onkológiai alkalmazások tekintetében és a túlélési arány növelésében.
A génekben egyidejűleg bekövetkező apró változások lehetővé teszik, hogy a CIP2A felerősítse a HOXB13 gén hatását, ami jelentősen megnöveli a daganatos betegség kialakulásának kockázatát. A két génvariánst egyidejűleg hordozó férfiaknál 21-szeresére nőtt a prosztatarák, és 2,3-szorosára az agresszív forma kialakulásának kockázata – nyilatkozta Sipeky Csilla, a cikk első szerzője.
Bár a vizsgálatot viszonylag nagy populáción, több mint 7000 betegen és ugyanennyi kontroll személyen végezték el, az eredmények megbízhatóságát korlátozza, hogy a vizsgálatban részt vevők között túlnyomó többségben észak-európai fehér férfiak szerepeltek, ezért az eredmények validálása érdekében több népcsoport bevonása is szükséges.
