Túldiagnosztizálási krízis
Az orvosi diagnosztikai vizsgálatok jobbak, mint valaha, ám sokszor teljesen ártalmatlan állapotváltozásokat is kimutatnak, írja a Dívány.
H. Gilbert Welch, a New Hampshire-i Dartmouth Institute orvosprofesszora szerint a nyugati társadalom olykor túlbuzgó egészségügyi rendszerei nem kívánatos kockázatokhoz, illetve felesleges kezelésekhez és aggodalomhoz vezetnek – írja a New Scientist nyomán a Dívány.
Bizonyos daganatos betegségek esetében a rendszeres szűrés és az azonnali kezelés elengedhetetlen, ugyanakkor vannak, akiken ez a hozzáállás nem segít. A JAMA közli azt a 400 ezer férfi bevonásával készült, friss tanulmányt, amelyből kiderül, hogy egy egyszeri prosztatarák-szűrés (prosztataspecifikus antigének kimutatása a vérből) nem hosszabbítja meg a betegek élettartamát, ugyanakkor további vizsgálatokat, aggodalmakat és szükségtelen kezeléseket eredményez.
Az orvosok egyre gyakrabban rendelnek el szűrővizsgálatokat a hátfájós betegek számára, hogy megállapíthassák a gerinc degenerációját. Csakhogy ugyanezek az elváltozások kimutathatók idősebbeknél is, akik azonban nem panaszkodnak hátfájásra. Annak ellenére, hogy kevés bizonyíték van arra, hogy javítaná az életminőséget, az elmúlt években jelentősen nőtt a gerincműtétek száma. Ráadásul ezek a beavatkozások sem kockázatmentesek: fertőzésveszéllyel járnak és posztoperatív stroke-ot is okozhatnak.
A különböző betegségekről tájékozódni nem tilos, sőt kell is, feltéve, hogy hasznosítható tudásról van szó. A big data korában azonban az emberekhez túl sok és gyakran téves vagy félreérthető információ jut el a különböző egészségi állapotokról vagy eljárásokról. “Vegyük például a genomszekvenáló szolgáltatásokat, amelyek számos betegség kockázatát meghatározzák. A legtöbb, betegséghez kötődő génnek, amiről tudunk, nincs olyan nagy befolyása: növelhetik egy betegség kockázatát például 4-6 százalékkal. Mi haszna van egy ilyen információnak?” – teszi fel a kérdést Welch.
