Autizmus ellen is jó lehet a probiotikum
Az autizmusra jellemző viselkedési mintázat bizonyos elemei a bélflóra egyensúlyának helyreállításával rendezhetők – közli a PharmaOnline.
A humán bélcsatornában élő mintegy 1 kg tömegű baktérum-sereg a tápanyagok emésztésének elősegítésén túl a kognitív funkciók és a viselkedés befolyásolásában is szerepet játszik. Az egyelőre még úttörőnek számító kutatási eredmények alapján a jótékony bélbaktériumok, a probiotikumok különféle neurológiai rendellenességek kezelésében való alkalmazása új utakat nyithat meg a terápiában.
Az intesztinális mikrobiomnak a korábban véltnél jóval szélesebb körű szerepe indokolhatja azt, hogy speciális összetételű, a bélflóra épségét karbantartó és helyreállító készítményeknek olyan kórképek megelőzésében és kezelésében is szerepe legyen, mint a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór vagy az autizmus spektrum zavar (ASD).
Texasi kutatók egerekkel végzett kísérletei igazolják azt, hogy bizonyos táplálékokkal létrehozható, míg egyes bélbaktériumokkal mérsékelhető vagy visszafordítható az autizmus spektrum zavar néhány tipikus tünete.
A probiotikumként fogyasztott baktériumok is rendezhetik a bélflórát. Az egészségtelen módon táplált egerek vizéhez és táplálékához kevert L. reuteri segít mind a bélflóra, mind a szociális viselkedés rendezésében, derül ki az állatkísérletekből. Bár a normálistól eltérő ASD-szerű viselkedés egyes elemei rendeződnek ennek az egyetlen baktérium-fajnak a hatására is, néhány elemet nem befolyásol a L. reuteri-vel való kezelés; például a szorongás enyhítésében nem bizonyul kellőképpen hatékonynak ez a fajta baktérium.
A Cell folyóiratban megjelent figyelemre méltó publikáció felhívja a figyelmet arra, hogy az ASD-ben érintettek jelentős része gasztrointesztinális zavarokkal is küzd. A felborult bélflóra-egyensúly és az azzal kapcsolatba hozható emésztési zavarok könnyen magyarázhatók. Ellenben, az intesztinális mikrobiom szociális viselkedési formákkal való összefüggése már nehezebben értelmezhető. Úgy tűnik, hogy a kettő közötti kapcsolatban bizonyos hormonok is szerepet kapnak. Kiderült ugyanis, hogy a L. reuteri az oxitocin-felszabadulást is fokozza, azaz annak a hormonnak a szervezetbeni koncentrációját növeli, ami lényeges szerepet játszik a viselkedésben, a kötődésben és az autizmusban.
