Polgár Csaba a személyre szabott terápiákról

(...)  Az egyénre szabott kezelés mikorra várható? Nemcsak Magyarországon, akár világszinten is, mert arról lehet hallani, hogy tulajdonképpen az lenne az igazi áttörés a daganatos betegségek kezelésében, ha az egyén DNS-ére, személyes egészségügyi állapotára kevernék ki a gyógyszert, kis túlzással.

Az, hogy minden egyes személynek külön, mondjuk, különböző drogokból összekevert készítményt készítsünk, azért odébb van. A célzott kezelés és az úgynevezett személyre szabott kezelés a napi gyakorlat ma is. Most már fölállt Magyarországon az országos molekuláris onko-team, ami nálunk van az Országos Onkológiai Intézetben, ahova érkeznek be a kérések, és ha a szakmailag indokolt kéréseket továbbengedi a bizottság, akkor a 150 génes vizsgálatokig ezek elvégezhetők már a regionális központokban, tehát legalább hat helyen az országban, és a legnagyobb szaktudást és centralizáltan végzendő 500 génes vizsgálatokat pedig a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Egyetem és az Onkológiai Intézet tudja elvégezni. Itt nagyon fontos, hogy természetesen ezzel üzleti alapon lehet egy igényt gerjeszteni, és ezt a privát egészségügy meg is tette a múltban. Nyilvánvaló, egy áttétes daganatos beteg az utolsó szalmaszálba is kapaszkodva, akár az utolsó pénzét is kifizeti arra, ha van egy százaléknyi esély is, hogy egy ilyen multigénes vizsgálattal az az ígéret érkezik, hogy megtalálják a csak neki hatékony gyógyszert, vagy ha nincs is még ez finanszírozva, akkor kiküldik Amerikába egy olyan vizsgálatra, amiből besorolják és akkor megkaphatja ezt a gyógyszert. Ezek azért az esetek többségében fals ígéretek, és megvannak azok az irányelvek, hogy mely daganattípusoknál érdemes és milyen, 50, 150 vagy 500 génes vizsgálatot végezni, mert nyilvánvaló, akkor van értelme ezeknek a vizsgálatoknak, ha van már rá célpont, azt meg is találjuk, és ahhoz van egy kapcsolható gyógyszer, ami itt is van az országban és finanszírozható.

Jellemzően a kezelések hányadrészénél használják ezt az 50, 100, 150, 500 génes vizsgálatot?

Ez minden daganattípusnál különböző lehet. Vannak olyan daganattípusok, ahol egyáltalán nem jön szóba, és van, ahol pedig rutinszerűen csináljuk. Például tüdőrákot már nem kezelünk anélkül, hogy ilyen részletes molekuláris genetikai vizsgálat ne történne. Ezek alapján folynak a rutinkezelések, a célzott terápiák.

És akkor attól függően, hogy ki milyen gyógyszert kap és abból mennyit?

Igen. Vannak olyan génhibák, amiket már ismerünk, ezeket rutinszerűen föl is tudjuk térképezni, és arra megvan az az adott, célzott terápia vagy immunterápia, ami arra a betegségtípusra alkalmazható. Ez nem azt jelenti, hogy egy egyénre van specializálva, hanem egy emlőráknak vagy egy tüdőráknak 5-10 százalékára hatékony az az egy szer. És ami még nagyon fontos, hogy a szerről legyen már olyan tudományos evidencia, ami bizonyítja azt, hogy hatékony, mert az, hogy elvileg egy tüdőrákra már bebizonyítottuk, hogy egy adott génhibára egy gyógyszer hatékony, ugyanez a génhiba lehet egy emlőrákban is jelen, de nem biztos, hogy ugyanaz a szer arra a betegségre annál az egyénnél is hatni fog. Természetesen a jövő útja ez a személyre szabott kezelés és egyre inkább megyünk efelé. Azért mindig nehézséget okoz, mert ha minél célzottabban kezelünk egy betegségcsoportot, akkor egyre kevesebb beteget tudunk egy gyógyszerrel ellátni, és ez növelni fogja az egyéni költségeket, sőt, a terápia kikísérletezésére fordított költségek is nehezebben térülnek meg. Nagyon messze van, amikor mindenkiről egy teljes genomszekvenálást fogunk csinálni, minden génjét föltérképezzük és az alapján egy teljesen személyre szabott, mondjuk, koktélt keverünk ki. Inkább itt arra kell gondolni, hogy kisebb betegségcsoportoknak lesz célzott és nagyon hamar kezelése. (...)

A teljes beszélgetést ITT olvashatja